A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Closed Exhibitions in the Museum of Music History
Exhibition of the Bartók Archives and the Museum of Music History, Budapest, in the 1st room of the Museum of Music History
Curator: László Vikárius
Open: From 30 October 2012
“His creative and performing work was accomplished with the precision and fastidious care of the scientist. His scientific work, apart from the necessary precision and thoroughness, is brought to life by artistic intuition. The folklorist offered the artist knowledge of a rich musical life from outside the ramparts of art music. On the other hand, the folklorist received from the artist superior musical knowledge and perception.” – Zoltán Kodály
Folklorist” as an attribute cannot express and cover all the essential features of Béla Bartók’s complex musical style of universal significance. It can, however, put into relief some of the most distinguishing characteristics of his art, the basic inspiration behind his compositions as well as his enormous scholarly work. The importance of folk music can be revealed in his most complex modernist works, The Miraculous Mandarin (1918–24) or the Music for Strings, Percussion and Celesta (1936) as much as in the most simple pieces, masterly miniatures from the For Children (1908–11, 1943) and Mikrokosmos (1932–39) series. The exhibition of the Budapest Bartók Archives presents rarely shown original documents, compositional and scholarly manuscripts, letters, photos form the Hungarian Bartók Estate and some little known documents from the Kodály Archives, to give a rare insight into this exceptional musical life and work.
Pictures of the exhibition:
Sponsored by:
National Cultural Fund