A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Nationalism in Music in the Totalitarian State, 1945-1989 (24-25, January 2015)
Video recordings of the papers on videotorium.hu
Pál Richter (Director of the Institute of Musicology RCH HAS): Opening of the conference
Richard Taruskin: The Ghetto and the Imperium (Keynote)
Peter Schmelz: Valentin Silvestrov and Ukrainian National Identity from Quiet Songs to the Maidan
Anu Kõlar: Estonian Song Celebrations During the Soviet Era - Two Ways of Constructing Nationalism
Mark Lawrence: Veljo Tormis - Ancient Song Re-Employed
Ivana Medić: The Impossible Avant-Garde: The Curious Case of Vladan Radovanović
Valentina Sandu-Dediu: How Traditional Music Matches Romanian Avant-Garde
Elena Zinkevych: National Traditions and Ukrainian Avant-Garde of the 1960s
Brian C. Thompson: Zhao Jiping and the Sound of Resistance in Red Sorghum
Katy Romanou: The Effects of the Cold War Cultural Policies in Post-Dictatorial Greece
Péter Halász: Hungarian Music Between Renewal and National Tradition
Vladimír Zvara: ‘Slovakness’ in Music – A (Now Concluded) History
Elena Dubinets: Non-Conformism or Nationalism? Yuri Butsko and His ‘Russian Dodecaphony’
Markéta Štefková: Why There Are Two Whirlpools Staged in Slovakia
Anna Dalos: Rediscovering Kodály. The Neo-Conservative Turn in Hungarian Composition (1971–1982)
Melita Milin: The Vigilant State and Orthodox Music - Little Stories from Socialist Yugoslavia
Martin Nygaard Hansen-Chernetskiy: Medieval Chant and Nationalism in Soviet Musicology
Gesine Schröder: Nationalism Without Nation. Paradox Paths of the GDR Music and Music Theory
Zachary Cairns: Music for Prague 1968: A Display of Czech Nationalism from America
Pál Richter: Dance House in the Hungarian Socialist Regime
Sonja Zdravkova-Djeparoska: Folklore, Dance in the Context of Modeled Ideological Messages
Pictures of the Conference / Képek a konferenciáról