A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Exoticism, Orientalism and National Identity in Musical Theatre
International Musicological Conference on the Centenary of the Death of Karl Goldmark (11-12 December 2015)

 

Program of the conference, abstracts, biographies of speakers

Video recordings of the papers on videotorium.hu:

Pál Richter (Director of the Institute of Musicology RCH HAS): Opening of the conference

Richard Taruskin: Teeth Will Be Provided: On Signifiers (Keynote)

David Brodbeck: Heimat Is Where the Heart Is; or, How Hungarian was Goldmark?

Jane Roper: Goldmark’s ‘Wild Amazons’. Drama and Exoticism in the Penthesilea  Overture (1879)

Markian Prokopovych: Calls of Fatherland. Karl Goldmark and the New Public of the Budapest Opera House, 1916

Ryszard Daniel Golianek: Polenblut. Images of Poland and the Poles in German operetta

William A. Everett: Imagining China in London Musical Theatre during the 1890s. The Geisha and San Toy

Anastasia Belina-Johnson – Derek B. Scott: Jewish Creative Artists and the Development of Operetta as Cosmopolitan Genre

Imre  Kovács: Liszt’s Hungaro-European Synthesis. Comments Relating to the Cultural-Historical Context of The Three Holy Kings  March of the Christus Oratorio

Arthur Kaptainis: Negotiating Identity: Goldmark’s Die Königin von Saba and its Critics

Ingeborg Zechner: Orientalismus als Kategorie des Komischen. Le Caïd von Ambroise Thomas

Christina Michael: Manos Hadjidakis’ Early Compositions for Contemporary Greek Theatre (1946-1965): Hellenicity at Stake

Verena Mogl: An Impossible Remembrance. Mieczysław Weinberg’s Opera Passažirka op. 97

Lisa Feurzeig: Exotic, Modern, Vulgar: How Austria-Hungary Perceived America, through Kálmán’s Herzogin von Chicago in 1928 and 2004

George Burrows: Lute Song as Oriental Phantasy. Raymond Scott and Jewish-American Identity

Susanne Scheiblhofer: Tomorrow Belongs To Me: The Journey of a Show Tune from Broadway to Rechtsrock

Tatjana Marković: Ottoman Legacy and Oriental Self in Serbian Opera

Lauma Mellēna-Bartkeviča: Representations of National Identity in Opera: Latvian Case

Jiří Kopecký: Karl Goldmark and Czech National Opera. The Final Operas of Antonín Dvořák and Zdeněk Fibich

Ferenc János Szabó: Eroticism and Exoticism in Performance Style. Elza Szamosi, an Exotic Femme Fatale

Marc Brooks: (In)visible Identities: Homosexuality, Jewishness, and Masculinity in Zemlinsky’s Der König Kandaules

Thomas Aigner: Zur Entstehungs- und Fassungsgeschichte von Karl Goldmarks Erstlingsoper Die Königin von Saba

Peter P. Pachl: Das Heimchen am Herd. Goldmarks Beitrag zum Genre Märchenoper am Ende des 19. im Übergang zum 20. Jahrhundert

Branko Ladič: Karl Goldmark und seine späten Opernwerke