A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Exoticism, Orientalism and National Identity in Musical Theatre
International Musicological Conference on the Centenary of the Death of Karl Goldmark (11-12 December 2015)
Program of the conference, abstracts, biographies of speakers
Video recordings of the papers on videotorium.hu:
Pál Richter (Director of the Institute of Musicology RCH HAS): Opening of the conference
Richard Taruskin: Teeth Will Be Provided: On Signifiers (Keynote)
David Brodbeck: Heimat Is Where the Heart Is; or, How Hungarian was Goldmark?
Jane Roper: Goldmark’s ‘Wild Amazons’. Drama and Exoticism in the Penthesilea Overture (1879)
Ryszard Daniel Golianek: Polenblut. Images of Poland and the Poles in German operetta
Arthur Kaptainis: Negotiating Identity: Goldmark’s Die Königin von Saba and its Critics
Ingeborg Zechner: Orientalismus als Kategorie des Komischen. Le Caïd von Ambroise Thomas
Verena Mogl: An Impossible Remembrance. Mieczysław Weinberg’s Opera Passažirka op. 97
George Burrows: Lute Song as Oriental Phantasy. Raymond Scott and Jewish-American Identity
Susanne Scheiblhofer: Tomorrow Belongs To Me: The Journey of a Show Tune from Broadway to Rechtsrock
Tatjana Marković: Ottoman Legacy and Oriental Self in Serbian Opera
Lauma Mellēna-Bartkeviča: Representations of National Identity in Opera: Latvian Case
Branko Ladič: Karl Goldmark und seine späten Opernwerke