|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
|
|
Gilányi Gabriella: Magyar Neumakatalógus. Zenei írásjelek a középkori Magyarországról Bartók terem, 2021. március 25. csütörtök, 10 óra
|
A kottás kódextöredékek azonosításának központi – sokszor egyetlen felmerülő – lehetősége a zenei paleográfiai vizsgálat. A gregoriánkutatás ezen ágához kapcsolódóan 2020 végén indítottuk útjára a Magyar Neumakatalógus weboldalt, amely a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport zászlóshajójának, a „Fragmenta-honlapnak” a kistestvéreként debütál, s célja, hogy a legmodernebb digitális lehetőségek felhasználásával átfogó képet adjon a középkori Magyarország gregorián írásjeleiről. A weboldal fókuszában a középkori Hungaricumok, az ún. „magyar”/„esztergomi” hangjegyírással írt, vagy ahhoz bármily módon kötődő források kottái állnak.
Szisztémánk alapja, hogy a digitalizált kódexfóliók kivágatai alapján adatbázisba gyűjtöttük a legjellegzetesebb neumaformákat, vagyis meghatározott kritériumrendszer szerint megalkottuk minden egyes forrás virtuális zenei ABC-jét. A neumakészletek többféle különféle komparatív vizsgálatot tesznek lehetővé, az analógiák hangjegyíró alhagyományokat, műhelyeket fednek fel, az eltérések írásmódokat (és forrásokat) távolítanak el egymástól: a weboldal végső soron a legújabban felszínre kerülő források meghatározását, intézményhez kötését segíti. Kezdeményezésünk nemzetközi szinten is egyedülálló: bár igen színes a gregoriánkutatáshoz kapcsolódó projektek jelenlegi palettája az online térben, hasonlóról egyelőre nincs tudomásunk.
A Katalógus ismertetése nem lenne teljes a zenei paleográfiai kutatás idevágó történeti előzményeinek felvillantása nélkül, de szólni kell a tudományág rendkívül izgalmas jelenéről is, mindenekelőtt azokról az indítékokról, amelyek a Katalógus kialakításához vezettek. Emellett felhívnám a figyelmet a részterület nagyszabású távlataira, amelyekre többek között e projekt világított rá.
Személyes részvételre nincs lehetőség. Az előadást a Zenetudományi Intézet (Zoom-alkalmazással) élőben közvetíti, és a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. A közvetítés megtekintéséhez név és email-cím megadásával lehetséges regisztrálni a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. email-címen.