A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

jan23

 

Kővári Réka: Az RMDE XVIII. század Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetének zenei munkálatai

Bartók terem, 2021. április 29. csütörtök, 10 óra

video

A csíksomlyói ferences gimnázium diákjai 1721–1787 között majdnem minden esztendő nagypéntekén vagy valamely ünnepnapján misztériumjátékot mutattak be. Az előadások szöveges forrásai kéziratos gyűjteményekben, önálló másolatok vagy töredékek formájában maradtak fenn. Néhány misztériumjáték ugyan már korábban megjelent nyomtatásban, a szisztematikus kritikai közreadás előkészítése csak az 1980-ban előkerült forrásanyag birtokában, 1997-ben indulhatott el. Az első közreadott kötet – az 1721–1739 között előadott passiókkal – 2009-ben jelent meg, elindítva ezzel a Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század 6. Ferences iskoladrámák sorozatát. Amikor e munkálatok során csatlakoztam a Czibula Katalin – Demeter Júlia – Kilián István – Medgyesy Norbert – Pintér Márta Zsuzsanna alkotta drámakutató csoporthoz, feladatom a szövegekben előforduló, éneklésre szánt részletek, énekek és nótautalások dallamokkal való társítása volt. Az ének- és dallamkeresés során elsősorban e passiók előadásához közelebbről köthető erdélyi ferences történeti forrásokra, továbbá székelyföldi, bukovinai, moldvai népzenei gyűjtésekre támaszkodtam. Előadásomban a sorozat idén megjelenő második és harmadik kötetéhez végzett kutatásaimról, a nehézségekről és szépségekről számolok be.

 

Személyes részvételre nincs lehetőség. Az előadást a Zenetudományi Intézet élőben közvetíti (Zoom-alkalmazással), és a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. A közvetítés megtekintéséhez név és email-cím megadásával lehetséges regisztrálni a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. email-címen.