A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
|
Németh Zsombor: Bartók Béla és a Pro Arte Vonósnégyes 2021. június 17. csütörtök, 10 óra |
A Baden-Badenben működő Sinfonie- und Kurorchester zeneigazgatója 1937 őszén arról kérte ki Bartók Béla véleményét, hogy szerinte mely kvartett-társaságok lennének alkalmasak a két és fél évvel korábban bemutatott 5. vonósnégyese eljátszására. Válaszában Bartók négy együttest ajánlott: a budapesti székhelyű Magyar Vonósnégyest, az ekkor már Hollandiában működő Új Magyar Vonósnégyest, a bécsi Kolisch Vonósnégyest, illetve a brüsszeli Pro Arte Vonósnégyest – vagyis azt a négy együttest, amely a kamarazene terrénumán legfőbb szövetségese, illetve kvartettjeinek legfontosabb propagálója volt.
Jóllehet Bartók és a Pro Arte Vonósnégyes kapcsolata nem volt olyan személyes, mint amilyen a komponistát a két magyar kvartetthez fűzte, ám szakmai szempontból – különösen a 4. és az 5. vonósnégyest tekintve – igen gyümölcsöző volt ez az együttműködés is. Az említett másik három kvartett-társasággal szemben a – mai napig fennálló – Pro Arte Vonósnégyes munkásságáról már több monográfia, disszertáció és tanulmány készült. A belga együttes és a magyar zeneszerző szakmai kapcsolatát ismertető előadásom e munkákon, illetve a várhatóan 2022 folyamán megjelenő Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása sorozat 29. és 30. kötetének előkészítése során összegyűjtött adatokon alapul.
Személyes részvételre nincs lehetőség. Az előadást a Zenetudományi Intézet (Zoom-alkalmazással) élőben közvetíti, és a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. A közvetítés az alábbi linkre kattintva tekinthető meg: https://zoom.us/j/96031330439.