A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

jan23

 

Vujicsics Tihamér: A magyarországi délszlávok zenei hagyományai – Könyvbemutató

BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. június 16. csütörtök, 16:00.

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. 


vujicsics konyvbemutatoKöszöntőt mondanak

Molnár Antal a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese

Várady Tibor a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja 

 

A kötetről és a kötet szerkesztéséről, Vujicsics Tihamérról és délszláv népzenei hagyatékáról szólnak

Richter Pál a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, a kötet főszerkesztője

Jelena Jovanović és Danka Lajić Mihajlović a SZTMA Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársai, a kötet szerkesztői

valamint a szerkesztők munkatársai,

Lásztity Péró a Szerb Intézet igazgatója

Vujicsics Marietta szerkesztő, műfordító, diplomata, a Vujicsics hagyaték örököse

Eredics Gábor a Vujicsics Egyesület elnöke, a Vujicsics Együttes vezetője, Kossuth-díjas

 

A kötet online mellékletét ismerteti

Káplán Szofia a Szerb Intézet tudományos munkatársa, a Melléklet társszerkesztője 

 

A kötetet bemutatja

Lipták Dániel a BTK Zenetudományi Intézetének kutatója

 

A programban közreműködik

Básits Branka Junior Prima díjas népdalénekes

Borbély Mihály a Vujicsics Együttes szólistája, Kossuth-díjas

Jelena Jovanović a SZTMA levelező tagja, a Moba Énekegyüttes vezetője (Belgrád)

Szabó Zoltán néprajzkutató, népzenész (Hagyományok Háza Budapest)

 

 

Az esemény meghívója itt, a kötet ismertetője pedig itt tölthető le.


A könyvbemutatót támogatta a Zuglói Szerb Önkormányzat