|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Penna – az élő bölcsészet magazinja ötödik adását 2022. augusztus 28-án, vasárnap délután 15 óra 43 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna.
Hogyan zajlanak a nyári ásatások a BTK Régészeti Intézetben? Milyen volt a Glossza podcast felvétele az Ördögkatlan fesztiválon? Mi a különlegessége a műemlékvédelem alatt álló murgai evangélikus templomnak? Mit érdemes figyelmbe venni egy olyan meghatározó mű lefordításakor, mint James Joyce Ulysses című könyve? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának ötödik részében Kulcsár Gabriella igazgató bemutatja a BTK Régészeti Intézetet, amely az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogó komplex, módszertanilag is iránymutató kutatásokat végez – elsősorban a Kárpát-medencében. Az epizódban az intézet nyári ásatásaiba is betekinthetünk: Berta Adrián tudományos segédmunkatárs bemutatja a Kapos déli partján található Dombóváron zajló kutatást, a Dombai család egykori rezidenciájának szisztematikus feltárását, amelyben az ország minden tájáról részt vesznek kutatók. Ezután Zalavár-Várszigetre látogatunk, ahol a tervszerű régészeti kutatás már közel hetven éve tart. A munkálatokról, amelyek a Karoling- és Árpád-kor jelentős fejezeteibe engednek bepillantást, Szőke Béla Miklóstudományos tanácsadó beszél.
Az epizódban nemcsak a Glossza eddig egyetlen élőben, a pécsi Ördögkatlan fesztiválon felvett podcastjába nézhetünk bele, hanem megismerhetjük a BTK Katt(anj) a tudományra! című projektjét is a BTK Történettudományi intézet kutatóinak, Szilágyi Adrienn tudományos munkatársnak és Bódi Lóránt tudományos segédmunkatársnak a segítségével. A kutatóközpont 2022 szeptemberében számos érdekes programnak, előadásnak, kerekasztal-beszélgetésnek, sőt egy koncertnek is otthont ad a projekt keretében a Kutatók Éjszakáján. (A Katt(anj) a tudományra! projektről itt található bővebb információ, a Glossza podcast valamennyi adása pedig itt elérhető.)
Ezután egy Tolna megyei zsákfaluban, Murgán Balogh Margit főigazgató-helyettes bemutatja a házak mögött valódi ékszerdobozként megbújó evangélikus templomot, amely több szempontból is egyedülálló hazánkban. Megmaradását a Bölcsészettudományi Kutatóközpont történészei, régészei, művészettörténészei és zenetudósai is szívügyüknek tekintik. A szépsége mellett az akusztikája is egyedülálló, amelyet Havasi Katalin énekművész, a BTK főigazgatóságának munkatársa és Bednarik Anasztázia orgonaművész előadása bizonyít az epizódban.
James Joyce Ulysses című regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetéről Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője mesél a Penna ötödik részében.
A korábbi adások itt érhetők el.