A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez címmel új forrásközlő sorozatot indított a BTK ZTI 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma. Az első kötet Ránki György (1907–1992) zeneszerző, a Pomádé király új ruhája című opera, az Egy szerelem három éjszakája című musical és a Körhinta című film komponistája válogatott írásait tartalmazza a Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, Ozsvárt Viktória közreadásában. A kiadvány egyaránt közöl rádióelőadásokat, referátumokat, tanulmányokat, utazási beszámolókat, emlékezéseket, interjúkat, leveleket, valamint verseket. A közreadott szövegek nagyobbik része mindeddig ismeretlen volt a szélesebb olvasóközönség számára, hiszen ezeket az írásokat kéziratos formában őrizte a komponista hagyatéka, amelyet a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum gondoz. A forrásközlő sorozat, amely a tervek szerint évente bővül egy-egy kötettel, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg.