A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Az év utolsó napján, 2022. december 31-én, szombaton délután 16:33-tól vetíti az M5 televíziós csatorna a Penna – az élő bölcsészet magazinja utolsó, 10. részét.

Milyenek voltak az ókori ünnepi szokások? Hogyan lehet kutatni a moldvai Magyarfalu hitéletét? Mit tartalmaznak Erkel Ferenc operáinak összkiadásai? Milyen ünnepi énekeket és verseket találhatunk a régi magyar irodalomban? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. 

Az adásban Szovák Kornél igazgató bemutatja a BTK Moravcsik Gyula Intézetet, amely – méltón névadójához – a klasszika-filológia módszertanára vonatkozó kutatásokat rendszerezi, összegzi és koordinálja. Az intézet Antik osztályának tudományos munkatársa, Hamvas Endre az ókori ünnepeket ismerteti a műsorban.

Az epizódban a moldvai Magyarfalu hitéletéről beszél a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, Iancu Laura, aki a népi vallásosságot kutatja a magyar etnikumú, római katolikus vallású településen többéves terepmunkára és néprajzi gyűjtésre alapozva.

A BTK Zenetudományi Intézet egyik büszkesége Erkel Ferenc három operájának, a Báthory Máriának, a Hunyadi Lászlónak és a Bánk bánnak összkiadásos megjelentetése. Az újévet várva a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc előtt tisztelgünk Kim Katalin tudományos főmunkatárs, osztályvezető, igazgatóhelyettes segítségével.

Óévbúcsúztató, újévköszöntő adásunk végén régi magyar irodalmi énekekkel, valamint versekkel foglalkozunk a BTK Irodalomtudományi Intézet három kutatójával, két helyszínen. Az Óbudai Szent Péter és Pál templomban Csörsz Rumen István tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető lantkísérettel szólaltat meg köszöntőket, míg az Irodalomtudományi Intézetben Etlinger Mihály és Szatmári Áron mesélnek a 16–18. század magyar nyelvű énekelt költészetéről.

A korábbi adások itt tekinthetők meg.