A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
|
Riskó Kata: „Mi lenne ebből a fölséges cserjéből […], ha sugár, lombos fává nevelnék!” A magyar zene összegyűjtésének eszméje (1889–1896) Bartók terem, 2022. január 27. csütörtök, 10 óra |
A milleniumi rendezvényekre készülő magyar közéletben újra és újra felmerült a magyar zene művelése, oktatása, illetve a magyar műzene támogatása iránti igény. Ez a politikában is teret kapott. Az ellenzéki követelések középpontjában kezdetben az állt, hogy az újonnan alapított Zeneakadémián kizárólag magyar nyelven tanítsanak, és hogy hangsúlyosabb legyen a magyar zene sajátosságainak oktatása. Ez hamarosan kibővült a magyar zenei emlékek összegyűjtésének, közzétételének, egy „zenei emléktár” létrehozásának, a nép ajkán élő, sőt a rokonnépi dallamok rögzítésének tervével, később a fonográfos gyűjtést is szorgalmazták. A magyar zenetörténetet kutató tudósok, az azt népszerűsítő zenészek, a magyar zene ügyét propagáló politikusok és az egzaktságra törekvő népzenegyűjtés fontosságát hangsúlyozó néprajzkutatók különböző intézményekben, szervezetekben együttműködve formálták az erről szóló diskurzust. Előadásomban a millenium előtti évek magyar zenével kapcsolatos közbeszédét és ennek a modern magyar népzenei és zenetörténeti kutatás megszületésére gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait vizsgálom.
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni: https://zoom.us/j/95665410973?pwd=ZUxGKzdIelV4N3ZxdmNYN0xjdmc2Zz09. (Meeting ID: 956 6541 0973. Passcode: 595080. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)