A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

jan24

 

Bukáné Kaskötő Marietta: Reform magyar módra: pillanatképek a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás templom) zenei életéből Bogisich Mihály működése idején (1882–1898)

BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. március 24. csütörtök, 10 óra

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

video

A magyar katolikus egyházzenei élet 1860-as évektől nyomon követhető fokozatos átalakulását a századforduló legnagyobb horderejű egyházzenei reformáramlata, a cecilianizmus váltotta ki. A mozgalom 1897-ben öltött intézményesült formát a Bogisich Mihály vezetésével létrejött Országos Magyar Cecília Egyesület keretei között. Előadásomban arra keresem a választ, hogy milyen tényezők késleltethették ilyen jelentős mértékben a reform intézményesült formában történő magyarországi megjelenését? Egyáltalán: a Cecília-mozgalom magyarországi történetének egésze felől megközelítve a kérdést, valóban az átmeneti megtorpanás időszakaként kell-e értékelnünk a reform első nyomainak megjelenésétől számított három évtizedet? A felvetett kérdések megválaszolására az 1882 és 1898 közötti periódus, azaz Bogisich budavári Nagyboldogasszony-templomban eltöltött szolgálati idejének vizsgálatán keresztül vállalkozom. Az OMCE megalakulásának közvetlen előzményei és Bogisich budavári működése között fennálló feltételezett összefüggést a plébániai historia domus, a levéltár és az archivális kottatár, valamint a korabeli sajtóorgánumok anyagának együttes vizsgálatával igyekszem megvilágítani.

 

Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt: https://zoom.us/j/92048164058?pwd=R200cW1rVXZicStqZVEwdWtndU1wdz09. (Meeting ID: 920 4816 4058. Passcode: 108376. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)