|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Zenetudományi Intézet a mai formájában 1974-ben jött létre, története ugyanakkor szervesen magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia által alapított jogelőd kutatóhelyekét, a Bartók Archívumét és a Népzenekutató Csoportét is. 2023-ban több olyan évfordulóról is megemlékezünk, amelyek ezekhez a kutatóműhelyekhez kötődnek. 70 éve alakult meg Kodály Zoltán vezetésével a Népzenekutató Csoport, 60 éve hunyt el Lajtha László zeneszerző, a modern magyar népzene- és néptánckutatás egyik meghatározó alakja, 50 évvel ezelőtt a Bartók Archívum alapító igazgatója, Szabolcsi Bence zenetörténész, akadémikus, és 40 éve távozott a magyar és nemzetközi néptánckutatás vezéregyénisége, a Népzenekutató Csoport, majd a Zenetudományi Intézet vezető néptánckutatója, Martin György.
A Zenetudományi Intézet az évfordulók alkalmából tudományos konferenciát szervez, amelynek témái elsősorban a Népzenekutató Csoport történetét és tevékenységét, illetve Lajtha László, Szabolcsi Bence és Martin György életművét ölelik fel. Olyan előadásokat várunk, amelyek
- a Népzenekutató Csoport máig tartó történetét, tudományos kutatásainak jellemző irányait és módszereit vizsgálják,
- működésének és munkatársainak magyar és külföldi kutatókkal, kutatóműhelyekkel, illetve más tudományterületekkel – köztük a zene-, néprajz- és irodalomtudománnyal – való kapcsolatrendszerét tárják fel,
- vagy kifejezetten Lajtha László, Szabolcsi Bence, illetve Martin György zenetudományban, népzene- és néptánctudományban betöltött szerepével, tudományos közéleti hatásával foglalkoznak.
A konferencia időpontja:
2023. november 30–december 1.
Szervezői:
Richter Pál
Riskó Kata
Varga Sándor
A legfeljebb 250 szavas jelentkezéseket 2023. március 31-ig kérjük elküldeni a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címre.