|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
|
|
TÖREDÉKEK, ANYAKÓDEXEK, HORDOZÓK – hangverseny, poszterkiállítás és könyvbemutató BTK Zenetudományi Intézet, 2023. május 4. csütörtök, 13:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport meghívja Önt hangversennyel, poszterkiállítással és könyvbemutatóval egybekötött tudományos ülésére.
13.00–14.00
Czagány Zsuzsa: A töredékkutatás háromlábú széke (bevezető előadás)
Nagy Torma Julianna: A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár ismeretlen eredetű késő középkori kottás kézirata
Szoliva Gábriel OFM: Kolozsvári-Sillye Béla a középkori zenei fragmentológia magyar előfutára?
14.30–15.30
Göbölösné Gaál Eszter: 16. századi kottás töredékek J. H. Zedler Lutherösszkiadásán a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményében
Gilányi Gabriella: A legkisebb is számít. Újabb azonosított kottás fragmentulum
16.00–17.30
A Częstochowai pálos kantuále (könyvbemutató)
Czagány Zsuzsa – Sarbak Gábor (szerk.), Cantuale Paulinorum saec. XVI. Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról.
A Magyar Pálos Rend és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete közös kiadásában megjelent kötetet bemutatja és a szerzőkkel, szerkesztőkkel beszélget Földváry Miklós István. Bevezetőt mond P. Puskás Róbert Antal OSPPE, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke.
Az előadások között gregorián és polifon tételek és népénekek hangzanak el Göbölösné Gaál Eszter, Tóka Borbála, Enyedi Mózes és Varga László Dávid előadásában, valamint megtekinthetők a kutatócsoport legújabb hazai és külföldi kutatóútjainak eredményeiből összeállított poszterek.
A könyvbemutató végén középkori és újkori pálos kódexekből énekel a Budafoki William Byrd Énekegyüttes, vezényel Winnington-Ingram Johanna.
A rendezvényen a bemutatott könyv és a kutatócsoport egyéb kiadványai kedvezményesen megvásárolhatók.
A meghívó letölthető ezen a linken.