|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A BTK Zenetudományi Intézet kiadásában és Gombos László, az intézet Zenetörténeti Múzeumának tudományos munkatársa szerkesztésében megjelent a Hangszer vagy műtárgy?Tanulmányok hangszerekről, zenetörténetről, képzőművészetről című, 128 oldalas, illusztrált kötet.
Mit tegyen egy múzeum a rábízott hangszerekkel? Ha változatlanul vagy csupán külsőleg restaurálva helyezik vitrinbe, a hangszer eredeti funkciója, a hangadás sikkad el, a játszhatóság helyreállításához viszont gyakran olyan jelentős beavatkozások szükségesek, hogy a műtárgy már nem lesz azonos korábbi önmagával. Ez volt a fő kérdése 2019-ben a Zenetörténeti Múzeum 50. jubileumi konferenciájának, amelynek válogatott előadásai olvashatók e kötetben átdolgozott, szerkesztett változatban.
Mivel a muzeológiai probléma zenetörténeti, hangszertörténeti és képzőművészeti témákkal határos, a különféle szakterületek kutatásai számos ponton összekapcsolódva egészítik ki egymást. Így a tanulmányok különleges hangszerek, egyedi dokumentumok és neves zongorakészítő műhelyek történetéről és jelentőségéről is szólnak, valamint zenei éremkollekciók, nagy mesterekhez köthető gyűjtemények és emlékhelyek kialakulását és helyzetét mutatják be másfélszáz színes reprodukció segítségével.
A kötet ára: 4500 Ft. Vásárlással, megrendeléssel kapcsolatos információk itt találhatók.
Forrás: abtk.hu