|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A lisszaboni NOVA egyetemen működő CESEM (Centro de Estudos de Sociologia e Estética Musical / Centre for the Study of the Sociology and Aesthetics of Music) Early Music Studies kutatócsoport nemzetközi kollokviumot tartott 2023. július 19 ̶ 22. között a Lisszabon melletti Cascaisban Lost and Found: Traces of Early Music címmel. A konferenciára a kutatócsoport Texts and Voices Lost and Found: Recovering, Reconstituting, and Recreating Musical Fragments (c.1100-c.1600) 2021 óta futó projektjének részeként került sor, s a projekt két szálának megfelelően az előadások is két tematikus egység köré szerveződtek. Egy részük a középkori liturgikus egyszólamúság töredékesen fennmaradt forrásait, másikuk a 16. századi Portugália polifon zenéjének eddig jobbára ismeretlen, túlnyomórészt a coimbrai Santa Cruz kolostorban fönnmaradt kéziratait, illetve szerzőit és műveit mutatta be.
A kollokvium szervezői, João Pedro d'Alvarenga, Alberto Medina de Seiça és Manuel Pedro Ferreira a találkozó céljául azt tűzték ki, hogy a töredékesen fennmaradt zenei emlékek vizsgálatával, rekonstrukciójával foglalkozó kutatók megoszthassák egymással legújabb kutatási eredményeiket, módszertani innovációikat, és részterületeken átívelő kapcsolatok születhessenek. A huszonkilenc, nem párhuzamos szekcióba rendezett előadás, köztük a három nagyszabású vitaindító keynote – Susan Rankin, Owen Rees és Debra Lacoste összefoglalása – a 12. és a 17. század közötti időszakot ölelte fel, a témák a liturgikus-zenei kódextöredékek kutatásától kezdve a korabarokk művek rekonstrukciójáig, Közép-Európától és a Baltikumtól Dél-Amerikáig terjedtek. A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai a hazai gregoriánkutatás széles horizontját tárták kollégáik elé: Czagány Zsuzsa a töredékkutatás komplex ökoszisztémáját mutatta be esettanulmányokon keresztül Fragments at a Crossroad of Disciplines. Traces of Lost Music Manuscripts from Medieval Hungary címmel. Gilányi Gabriella az esztegomi notáció kialakulásának előzményeit vizsgálta The Earliest Plainchant Fragments of Hungarian Provenance? Interpreting Two 12th-century Troper-Proser Leaves from Šibenik című előadásában, amelyet a Kutatócsoport tagjainak előadásában megszólaló tropizált olvasmány is szemléletessé tett. A Ráday Gyűjtemény Luther-összkiadásán fennmaradt töredékek eredetét és útját vizsgálta Göbölösné Gaál Eszter Musical-liturgical Fragments in the Ráday Collection in Budapest címmel. A kollokvium szervezői minden apró részletre figyelve, kimagasló színvonalon teremtették meg a tudományos összejövetel feltételeit: a nagyszerű helyszín kiválasztásától a kutatók táplálásán át a jól működő informatikai háttérig gondoskodtak az eszmecsere gördülékenységéről. Azért, hogy a zene ne csak elméleti síkon legyen jelen a kollokviumon, hanem hangzó kutatási eredményekkel is találkozhassanak a résztvevők, a Pedro Sousa Silva vezette Arte Minima együttes adott felejthetetlen koncertet a 16. századi portugál komponista Francisco de Santa Maria műveiből.
Göbölösné Gaál Eszter
