A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2023. július 24. és 28. között 51. alkalommal került megrendezésre az „International Medieval and Renaissance Music Conference”, vagyis a MedRen. A konferenciának ezúttal a müncheni Bajor Tudományos Akadémia adott otthont.
Az ötnapos rendezvény során az Akadémia öt különböző termében párhuzamosan több, mint kétszáz előadás hangzott el. A konferencia professzionális szervezésének és barátságos légkörének köszönhetően a kezdő előadók is magabiztosan, nehézségek nélkül vehetettek részt a programokon.
Előadásomat An unknown late medieval notated liturgical manuscript from the Episcopal Library in Székesfehérvár címen tarottam, melyben egy nemrégiben Székesfehérváron talált késő középkori, feltehetően a lamspringei Szent Adorján monostorban készült és használt kottás kéziratról beszéltem.
A konferencia szervezői a résztvevők Münchenben töltött napjaira – az előadásokon túl – további érdekes programokkal készültek. Hétfőn (Per-Sonat), kedden (Ensemble Phoenix Munich) és szerdán (Ensemble Singer Pur) este kiváló kamarazenei koncerteken vehettünk részt. Emellett napközben a Bayerische Staatsbibliothekben, a könyvtár öt ismert kéziratát bemutató kiállítást tekinthettük meg: Carmina Burana (Clm 4660); Codex Sankt Emmeram (Clm 14274); Buxheim Orgelbuch (Mus.ms. 3725); Chorbuch für Pfalzgraf Ottheinrich (Mus.ms. C); Cancionero de la Sablonara (Cod.hisp. 2). Különleges élmény volt ezeket az értékes dokumentumokat immár nemcsak online, a képernyőn keresztül, hanem élőben is szemügyre venni.
A Münchenben töltött napok alatt a konferencia részvétel mellett jutott idő a város feltérképezésére és a bajor gasztronómia megismerésére is. München városa számos építészeti kincset rejt, a konferencia logójában visszaköszönő Miasszonyunk templom (Frauenkirche) jól jelképezi a korokon átívelő építészeti örökséget.
Nagy Torma Julianna
A konferencia helyszíne: a Bajor Tudományos Akadémia
Ensemble Phoenix Munich
Chorbuch für Pfalzgraf Ottheinrich (Mus.ms. C): fol. 188v–189r
Müncheni Új városháza
Frauenkirche (kívülről)
Frauenkirche (belülről)
Bajor tál