A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

jan24

 

Dalos Anna: Kodály Zoltán humanizmusa

HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. szeptember 14. csütörtök, 10 óra

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

A zenetudományi szakirodalom egyetért abban, hogy Kodály Zoltán a 20. század nagy humanistáinak egyike. Ám az a gondolat, hogy egy alkotóművész egyben humanista is, vagyis hogy élete és műve az egész emberiség elé példát állít, és hogy minden megnyilvánulása az univerzális emberi értékeken nyugszik, egyáltalán nem magától értődő. Az utóbbi évtizedekben számos kétely fogalmazódott meg olyan nagy humanisták életelveivel kapcsolatban, mint például Thomas Mann vagy Romain Rolland. Előadásom nem kíván hasonló kétségeket ébreszteni Kodály Zoltánnal kapcsolatban. Célom inkább az, hogy Kodály kompozícióiból és írásaiból kiindulva bemutassam, hányféle értelmezése lehetséges a zeneszerző humanizmusának. Vizsgálni kívánom Kodály személyes meggyőződéseit és gondolkodását, valamint művészi válaszait szélsőséges politikai és történeti helyezetekre. Kodály Zoltán írásos megnyilatkozásain és számos oral history dokumentumon túlmenően elsősorban a Magyar népzene-sorozat egyes tételeit törekszem új megvilágításba helyezni. Előadásom a los angelesi nemzetközi Kodály-konferencián 2023. augusztus 2-án elhangzott beszédem magyar változata.

 

Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt: https://us06web.zoom.us/j/89428787338?pwd=Rk5GMnR1Z0o1ZDdFc1RWVStUNXl6dz09. (Meeting ID: 894 2878 7338. Passcode: 863611. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)