|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2023. szeptember 14-én délután zenés kerekasztal-beszélgetés keretei között ismerkedhettünk meg a népzeneelmélet oktatását segítő új kötettel, amelynek címe: A magyar népzene elmélete dióhéjban. A könyvbemutatónak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók terme adott otthont.
A kötet – amelynek szerzői Richter Pál egyetemi tanár és Szilágyi Boglárka doktorandusz, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének oktatói – a tárgy iránt érdeklődők minél szélesebb körét megszólítva mutatja be egyfelől a nyugati műzene (klasszikus zene), másfelől a magyar népzene elméletének alapjait. Ennek megfelelően két nagy részre tagolva tárgyalja a dallami, hangsorbeli, ritmus- és metrumbeli, valamint formai ismereteket, jellegzetességeket. Az általános zenei alapokról szóló rész a zenei írásbeliség, a notáció jelenségeinek ismertetésével, a népzeneelméleti rész pedig a hangszeres tánckíséret ritmikai és harmóniai elveinek bemutatásával egészül ki. A megértést kottapéldák segítik. Mellettük, ahol mód nyílt rá, QR-kód segítségével hangfelvételek is elérhetők. Az egyes népzenei fejezetek anyagához, ugyancsak QR-kódokkal, további gazdag hangzó példatár hívható be, amelyet a szerzők a szakma elméleti és gyakorlati szakembereinek remélt közreműködésével, az ő beküldött javaslataik szerkesztésével, beillesztésével kívánják tovább bővíteni. A kötetben a szakkifejezések gazdag kislexikona is helyet kapott. A nagyszerűen áttekinthető, szép kiállítású könyv Demeter Gitta, a kottagrafika Golenya Gréta munkáját dicséri.
A nagy érdeklődés mellett lezajlott kerekasztal-beszélgetést Árendás Péter népzenész, egyetemi docens vezette. Résztvevői a szerzők mellett: a kötet szakmai lektora, Lipták Dániel etnomuzikológus, doktorandusz, illetve Erdélyi-Molnár Klára etnomuzikológus voltak. Muzsikáltak népzene tanszakos diákok, Majoros Ditta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Konzervatóriumából és Huszti Levente a Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnáziumból, valamint Friderikuszné Teszáry Borbála és barátai. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiadásában megjelent oktatási segédkönyv hamarosan elérhető lesz az intézmény webshopjában. Addig is az alábbi linken rendelhető meg.
