|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében három izgalmas programmal várták a látogatókat a Zenetörténeti Múzeum munkatársai október közepén.
Október 14-én, szombaton a restaurátor műhelyben Gömöri-Csonka Szilvia iparművész restaurátor avatta be az érdeklődőket műhelyének kulisszatitkaiba. A rendhagyó műhelylátogatás alkalmával a jelenlevők betekintést kaphattak a speciális területnek számító hangszer-restaurálás rejtelmeibe, mindezt egy 19. századi, Erard szerkezetű Celentano pedálhárfa bemutatásán keresztül. A program során a látogatók nemcsak az aktuális restaurálási folyamatokat figyelhették meg, hanem beavatást nyertek a hangszerrel kapcsolatos kutatások és anyagvizsgálatok eredményeibe, valamint a még hátralévő, befejező munkák terveibe. Olyan izgalmas témákról is szó esett, mint az adott hangszer műtárgyként vagy megszólaltatható hangszerként való helyreállítása.
Szombat délután újabb programmal, kurátori tárlatvezetéssel várták az érdeklődőket. Az egy éve megnyílt „Bartók, az inspiráció” c. kiállítás arra keresi a választ, hogy miként inspirálhat egy zeneszerzőzseni képzőművészeket. A tárlat által feltett kérdésre a kiállítás kurátora, Borz Zsófia művészettörténész adott válaszokat a Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe tartozó, változatos műfajú, hommage jellegű műtárgyak bemutatásán keresztül. Az InnoTeq Kft. általál készített interaktív DIVIT érintőképernyős terminál új távlatokat nyitott a kiállítás és a téma felfedezésére, aminek köszönhetően az érdeklődőknek egyéni alkotásra is lehetőségük nyílt.
Október 15-én, vasárnap művészettörténészünk vezetésével ismerhették meg a Múzeumnak otthon adó Erdődy-palotát az épületsétára érkezők. Az impozáns palotát az Erdődy család emelte, a terveket 1750-ben készítették, az építkezést 1769-ben fejezték be. Több tulajdonosváltás után az épületet 1912-ben báró Hatvany-Deutsch Lajos vásárolta meg és Behr Lajos tervei alapján neobarokk stílusban átépíttette. Az épületséta során Borz Zsófia archív fotók és levéltári dokumentumok segítségével mutatta be a palota egykori és mai építészeti érdekességeit, műemlékvédelmi átalakításait, felújításait, kívül-belül. Az érdeklődők megcsodálhatták a látogatók előtt csak ritkán megnyitott kertet, ahol Beck András Bartók Béla szobrával is találkozhattak. A séta résztvevői az emeleti díszteremben véget érő séta után a pesti panorámában gyönyörködhettek.
Borz Zsófia
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |