|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2023. október 23–24-én Traditional Music – Folk Recoveries, Adaptations, Restitutions (Muzici tradiționale – recuperări, preluări, restituiri) címmel, második alkalommal került megrendezésre nemzetközi etnomuzikológiai konferencia Kolozsváron a Georghe Dima Zeneakadémia (Academia Națională de Muzică „Gheorghe Dima") népzenei tanszékének szervezésében. A helyszínt az Erdélyi Néprajzi Múzeum (Muzeul Etnografic Al Transilvaniei) biztosította.
Az idei tanácskozáson a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet munkatársai is részt vettek. A konferencia két nyelven, románul és angolul folyt, az előadások a konferencia tematikájához kapcsolódóan számos területet érintettek, mint például különböző korszakok népzenei gyűjtései, dallam- és tánctípusok rendszerezése, népzenei előadásmód, népzeneoktatás, népzenei feldolgozások.
A konferencia kiemelt előadója volt dr. Pávai István, intézetünk nyugalmazott tudományos főmunkatársa, aki a román népzene magyar kutatóinak munkásságát foglalta össze (Cercetători maghiari ai folclorului muzical românesc), valamint dr. Richter Pál, intézetünk igazgatója, aki a falusi, illetve városi cigánybandák harmonizálásának különbségeiről beszélt (Differences between the harmonization practices of rural and urban Gypsy bands).
Bíró Viola, a Bartók Archívum munkatársa Bartók egy befejezetlen román népdalfeldolgozásának rekonstrukciójáról adott elő (Cântece necântate: Încercare de reconstrucție a seriei inedite – Nouă cântece populare românești de Béla Bartók). Pásku Veronika The importance of János Zerkula in the folk music of the Gyimes region című előadásában a népzenei előadásmód, illetve a gyűjtési körülmények jelentőségére is kitért, Lipták Dániel pedig a magyar népzenekutatók 1940–1944 közötti észak-erdélyi gyűjtéseiről beszélt prezentációjában (Folk Music Research in Northern Transylvania, 1940–1944). Németh László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktorandusza és a Hagyományok Háza munkatársa a hagyományos moldvai kobozjáték rekonstrukciójának módszertani kérdéseiről tartott előadást (Traditional cobză accompaniment in Moldavia – source criticism and reconstruction).
 |
 |
 |
 |
 |
 |