A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 2023. október 26-án 15 órakor nemzetközi tudományos ülést rendezett a Bartók Béla szlovák népzenei gyűjtését közreadó Slovenské ľudové piesne könyvsorozat negyedik, befejező kötetének megjelenése alkalmából. Miután Bartók az 1920-as években a kéziratot átadta kiadásra a Matica slovenská társaságnak, a sorozat előző kötetei 1959-ben, 1970-ben, illetve 2007-ben láttak napvilágot.

Az ülés vendége volt Hana Urbancová népzenekutató, a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatója; ezen intézmény keretei között kezdte meg évtizedekkel ezelőtt Alica Elscheková és Oskár Elschek a Bartók-gyűjtemény feldolgozását és közreadását. Az igazgató asszony Bartók népzenekutatói munkásságának a szlovák népzenekutatásra gyakorolt hatását ismertette. Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője a szlovák gyűjtéseknek a zeneszerzői életműben játszott bensőséges szerepéről tartott előadást. Az új kiadványt a sorozat kontextusában Lipták Dániel, a Népzene- és Néptánckutató Osztály munkatársa mutatta be. Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója pedig a Bartók által készített eredeti fonográffelvételek szlovák-magyar együttműködésben történő online közreadásának tervéről beszélt. Az angol nyelvű ülést a Kóborzengő Együttes szlovák hangszeres népzenei bemutatója nyitotta meg, és Bartók Falun című, szlovák népdalokat feldolgozó műve (BB 87a), amelyet Mórocz Virág (szoprán) és Szabó Ferenc János (zongora) kiváló előadásában hallhatott a közönség, zárta le.

 

Lipták Dániel

 

bartok szlovak 03 bartok szlovak 03
bartok szlovak 03 bartok szlovak 03
bartok szlovak 03 bartok szlovak 03 bartok szlovak 03