|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
|
|
Felföldi László: Új paradigmaváltás felé a magyar néptánckutatásban HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. január 25. csütörtök, 11 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A néptánckutatás, amint más tudományterületek időnként alapos identitásvizsgálatra szorul a folyamatosan zajló lassabb vagy viharosabb változások miatt. A változások érintik a kutatás elméletét, módszertanát, a kutatási célokat és a szélesebb tudományos környezetet. Az intézményi feltételek, az infrastruktúra elemei, a támogatottság mértéke, s más tényezők is hatással vannak a kutatók és a kutatási terület identitására. A változásokat előidéző tényezők jelentkezhetnek a tudományágon belülről és kívülről, s a nemzetközi tudományos szervezetek köréből is. A változások nem egyszerre és nem a tudományág minden területén jelentkeznek. A tapasztalat szerint vannak olyan területek, amelyek prosperálnak, s mások, amelyekben a krízis jelei mutatkoznak.
A néptánckutatásban az utóbbi évtizedekben a kritikai szemlélet erősödése, és a táncantropológiai megközelítések fokozatos elterjedése jellemző, az alkalmazott kutatások térhódítása mellett. Ezek, úgy tűnik, versenyhelyzetet teremtenek a korábbi korszak szemléletével, megközelítéseivel, módszertanával szemben. A kérdés, vajon ezek a változások milyen hamar, s milyen módon vezetnek el egy új paradigma kialakulásához?
Az előadó nem törekszik „próféciák” megfogamazására. Inkább igyekszik néhány alapvető kérdés megfogalmazásával segíteni a folyamatban lévő vitákat. Ennek érdekében vázlatos javaslatot tesz az esztétikai antropológia néhány szempontjának érvényesítésére a néptánckutatásban.
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt: https://us06web.zoom.us/j/82595768497?pwd=kSvfy7RSK5C8bPapZFzNTSjsoQ4ivm.1. (Meeting ID: 825 9576 8497. Passcode: 879882. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)