|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Ligeti György, a 20. század második felének eredeti és nagyhatású zeneszerzője egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban.” Születésének centenáriumán, 2023-ban Budapesten és Bázelben is látható a Ligeti-labirintus című kiállítás, amely kilenc tematikus fejezetben, közel másfélszáz eredeti dokumentumon keresztül nyújt bepillantást a zeneszerző alkotói habitusába, elgondolásaiba és eredményeibe. A kiállítás egyidejűleg három változatban – magyarul, angolul és németül – megjelenő katalógusa elmélyülésre hív Ligeti fantasztikus zenei világában: a tárlaton látható kéziratok, fényképek, levelek, programfüzetek, plakátok, kritikák és egyéb tárgyak színes reprodukcióit magyarázó szövegek értelmezik, a kiállítás kilenc témáját pedig egy-egy rövid tanulmány világítja meg. A pazar megjelenésű kötetet számos, korábban nem látható fotóval gazdagított életrajzi áttekintés és névmutató teszi nélkülözhetetlen kézikönyvvé nemcsak zenészeknek, hanem mindazoknak, akiket érdekel e kaleidoszkópszerűen színes zeneszerzői életmű szellemi háttere.