|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2024. március 11. és 13. között Medieval and Early Modern Age Culture and Education in Central Europe címmel nemzetközi interdiszciplináris konferencia zajlott Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Galéria tanácstermében, a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, a Comenius Egyetem Bölcsészkara és a rózsahegyi (Ružomberok) Katolikus Egyetem szervezésében. A résztvevők túlnyomó többsége a zenei medievisztika különböző területeiről érkezett, a tágabb értelemben vett interdiszciplinaritást elsősorban a három nyitóelőadást tartó művészettörténészek – a Cseh Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének kutatója, Milada Studničková és a Szlovák Nemzeti Galéria régi gyűjteményének kurátora, Dušan Buran – valamint a pozsonyi történész-középkorász-paleográfus Juraj Šedivý képviselték. A konferencia főágának előadásai – köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport (https://ldzf.zti.hu/) három tagja, Gilányi Gabriella, Czagány Zsuzsa és Enyedi Mózes prezentációi – a közép-európai térség középkori zenetörténetének aktuális kérdéseit (a gregorián ének regionális változatait, a töredékkutatást és notációtörténetet, a monasztikus közösségek liturgikus dallamhagyományait, a ritmizált cantus fractus és a korai polifónia regionális megjelenési formáit) tárgyalták, tükrözve az egyes országok, műhelyek, kutatócsoportok folyamatban lévő, vagy éppen lezáruló projektjeinek tematikus súlypontjait. Ezek mellett lehetőség nyílt az aktuálisan folyó nagyszabású, széles hatósugarú vállalkozások bemutatására is, diszkusszió tárgyává téve az épülő, egyre inkább anyagteljességre törekedő adatbázisokat, forrásjegyzékeket és dallaminventáriumokat, többek között a Földváry Miklós által útjára indított Usuariumot (https://usuarium.elte.hu/), az aktuálisan a kanadai Dalhousie Egyetemen a Digital Analysis of Chant Transmission (https://dact-chant.ca/) nemzetközi hálózat részeiként működtetett Cantus és Cantusindex platformokat (Debra Lacoste, Jennifer Bain), vagy az európai COST-hálózatba betagozódó EarlyMuse – A New Ecosystem of Early Music Studies (https://www.cost.eu/actions/CA21161/ ) projektet (Philippe Vendrix).
A tanácskozás jó alkalom volt a középkori liturgikus egyszólamúsággal és annak utóéletével foglalkozók, Európa (és a tengerentúl) tudományos műhelyeiből érkezők, szeniorok és juniorok számára, hogy a sok online találkozás mellett személyesen is beszélhessenek, vitázhassanak egymással. A házigazda Eva Veselovská és munkatársai által összeállított rendkívül gazdag program részeként a társaság ellátogatott a Pozsonyi Állami Levéltárba (Štátny archív v Bratislave) és a Városi Múzeumba (Múzeum mesta Bratislavy) is. E két gyűjtemény őrzi a középkori Magyarország egyszólamú liturgikus zenéjének legbecsesebb forrásait, többek között a 14. század elején készült Esztergomi misszálét (Missale Notatum Strigoniense), a budai műhelyben a 15. század folyamán másolt Budai antifonálét, valamint a pozsonyi káptalan 15. századi antifonáléit. Egészen kivételes, semmihez sem fogható élmény volt, ahogy a konferencia szlovák és magyar résztvevői, történészek, liturgia-, művészet- és zenetörténészek, a középkori írások és hangjelzések szakértői, kutatók és egyházzenészek együtt, a kódexeket körülállva, azokat a távolabbról érkezőknek helyben rögtönzött kiselőadásokban bemutatva – sőt, olvasva és énekelve belőlük – folytattak konstruktív eszmecserét.
Czagány Zsuzsa
A konferencia programja innen letölthető: 20240312_Konferencia_Bulletin_A5_PRESS-1-6.pdf
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|