|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
|
|
Nakahara Yusuke: Még egyszer Veress Sándor I. szimfóniájáról. Fejlesztés vagy elvetés és megalkotás HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 16. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
Veress Sándor I. szimfóniájáról már sok szó esett az elmúlt években, de a művel összefüggésbe hozható források átfogó tanulmányozására még nem került sor. Ezek a források három országba szóródtak szét: a levelek és egyéb politikai dokumentumok Budapesten, a mű autográf kézirata és különféle vázlatai, valamint az európai előadásokon használt játszópéldányok Bázelben, egy eddig ismeretlen, a zeneszerző kiegészítéseit tartalmazó másolat pedig Tokióban maradt fenn. E gazdag forrásanyagból származó információk összevetése lehetővé teszi mind a keletkezés körülményeinek pontosabb rekonstrukcióját, mind annak magyarázatát, hogy az 1941. októberi budapesti premier miért nem volt sikeres.
Az előadás fő témája azonban ezúttal nem a recepciótörténet, hanem az I. szimfónia komponálásnak idején keletkezett különféle autográf vázlatok vizsgálata lesz. Utóbbiak ugyan nem kapcsolódnak közvetlenül a kompozícióhoz, nem tartalmaznak ezzel közös zenei anyagot, de az azonos papír használata és a munkamódszer egyezései arra utalnak, hogy a vázlatok a szimfónia előzményei lehettek. Ez a hipotézis megkérdőjelezi a I. szimfónia keletkezéséről és általában a művek kompozíciós folyamatáról kialakult korábbi elképzelésünket: egy befejezett kompozíció és annak előzményei közötti kapcsolatot ugyanis nemcsak a zenei anyag konkrét rokonsága támaszthatja alá, hanem erre utalhat a különféle műalakok és vázlatok mögött álló alkotói koncepció hasonlósága is.
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt:
https://us06web.zoom.us/j/7690441289?pwd=7ygb4abOEWy28m40wIbDmv2yhyW7Gq.1&omn=87054977743. (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)