|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
„Musical Practice in the long nineteenth century. Unknown Ego documents from Central Europe” alcímmel jelent meg a Studien zur Musikwissenschaft 62. kötete. A Guido Adler által alapított tekintélyes zenetudományi periodika különszáma a 2022-ben azonos címmel, Bécsben megrendezett tudományos workshop előadásainak tanulmánnyá átdolgozott változatait közli. A bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen (MDW) lezajlott szakmai találkozó a személyes források, ego-dokumentumok (naplók, levelek) kutatásának újabb eredményeire, egyben a forrástípus vizsgálatának módszertani lehetőségeire összpontosított. A megbeszélések tanulságait is magukba foglaló esettanulmányok a hosszú 19. század eddig ismeretlen és kiadatlan ego-dokumentumain keresztül arra mutatnak rá, hogy a levelekből és visszaemlékezésekből milyen zenetörténeti tanulságok rajzolódhatnak ki. A Martin Eybl, Gesa Finke és Békéssy Lili Veronika által szerkesztett kötet szerzői között a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének több munkatársa is szerepel.
A Magyar Zenetörténeti Osztály két tudományos segédmunkatársa elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának 19. századi levelezéséből merített. Békéssy Lili Veronika („»… a son of our country asks for patronage of your esteemed journal.«”) id. Ábrányi Kornél kapcsolati hálózatát ismerteti a fellelhető források alapján. Ábrányi levelezésének elemzése rámutatott a zeneíró jelentős befolyására, amelyet a korabeli magyarországi zenei repertoár és zenei diskurzus alakulására gyakorolt.
Tóth Emese („Between Rotterdam and Pest”) a Rotterdamból Pestre való visszatérését fontolgató, a pesti Nemzeti Színház társulatában is elismert operaénekes, Ellinger József Erkel Ferenchez írt, csekély számban fennmaradt leveleit összegzi. A tenorista csupán töredékesen rekonstruálható személyes reflexiói finoman árnyalják az őt nem egyszer élesen bíráló zenei kritikákat, egyúttal rámutatnak az énektechnikai tanulmányainak, külföldi útjainak és szerepléseinek súlyára.
A Bartók Archívum tudományos segédmunkatársa, Németh Zsombor („The Violinist Imre Waldbauer’s Acquaintance with Béla Bartók”) Waldbauer Imre visszaemlékezéséből vázolja fel a hegedűművész Bartók Bélával való legelső találkozásának történetét. Az ego-dokumentum – és így a tanulmány – kitér arra, hogy Waldbauer szerint milyen benyomást gyakorolt az ifjú Bartók a századforduló pesti, többnyire német nyelvű és orientációjú szalonvilágára.
Békéssy Lili Veronika, Németh Zsombor, Tóth Emese
 |
 |
 |