A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) 2024. június 21. és 28. között, a Dél-afrikai Köztársaság Stellenbosch városában rendezte éves kongresszusát. Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa nemcsak részt vett az eseményen, de több feladatot is vállalt.

A kongresszus keretein belül sorra kerülő két közgyűlésen a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetét, a IAML Magyar Nemzeti Csoportjának elnökeként pedig a magyar zenei könyvtáros, archivárius szakmát képviselte a nemzeti képviselők fórumán (Forum of National Representatives). Levezető elnök volt a „South African sound archives and discography” című ülésen, majd előadást tartott „Audiovisual Collections in Hungary – Where Do We Stand Now?” címmel a kongresszus ötödik napján. Ez évben tisztújításra került sor a IAML tematikus és intézményi szekcióiban, és Szabó Ferenc Jánost megválasztották a IAML Audio-Visual Materials Section elnöki tisztségére.

 

Mivel első ízben fordult, elő, hogy a IAML az afrikai kontinensen rendezze meg az éves kongresszusát, a programban igen nagy hangsúlyt kaptak az afrikai vonatkozású témák: afrikai, valamint afrikai vonatkozású európai és amerikai zenei gyűjtemények is kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. Több szekció foglalkozott a digitális kottaformátumok (eScores) könyvtári, előadóművészeti és kereskedelmi vonatkozású kérdéseivel, valamint a zenei könyvtári szakma kurrens feladataival, fontosabb projektjeivel. A kongresszus keretében egy kétrészes workshopot tartott az International Association of Sound and Audiovisual Archives (IASA), melyben az audiovizuális dokumentumok tárolási, megőrzési sajátosságai, valamint az audiovizuális archívumok felépítési és menedzselési kérdései is szóba kerültek. A kongresszus ötödik napján az oxfordi központú Digital Libraries for Musicology (DLfM) projekt tartott egy egész napos programot.

 

Szabó Ferenc János

 

A kongresszus honlapja az alábbi linkre kattintva tekinthető meg: https://iaml2024.sun.ac.za/

 

IAML 1 IAML 2 IAML 3 IAML 4
IAML 5 IAML 5 IAML 7 IAML 8