A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

2024. szeptember 23. és 26. között került sor az International Association of Sound and Audiovisual Archives (IASA) éves kongresszusára. A rendezvényen – melynek a Valenciai Egyetem adott otthont – 52 országból 262 szakember vett részt, kutatók, könyvtárosok, archiváriusok, informatikusok, az audiovizuális ipar képviselői. Magyarországot Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa képviselte, Kocsis Géza, a baseli Paul Sacher Stiftung munkatársa mellett. A kongresszuson került sor a IASA éves közgyűlésére is. Szabó Ferenc János a IASA Discography Committee alelnökeként részt vett a bizottság ülésein, valamint „Audiovisual Collections in Hungary – Where Do We Stand Now?” címmel előadást tartott a magyar audiovizuális gyűjteményekről.

iasa 2024 0A konferencia előadásainak jelentős része foglalkozott a mesterséges intelligencia audiovizuális archiválásban és feldolgozásban történő alkalmazásával. Több speech-to-text konvertáló és Automatic Speech Recognition (ASR) szoftverről, illetve ezek alkalmazási lehetőségeiről is szó esett. Szintén több előadásban szóba került a born-digital audiovizuális dokumentumok feldolgozása, archiválása, illetve a kötelespéldány-szolgáltatásba történő bevonása. A program lehetőséget biztosított továbbá a jelenleg megalakulási fázisban lévő portugál és cseh nemzeti hangtárak képviselőinek arra, hogy bemutassák a 21. században formálódó új nemzeti hangtárakat.

 

Szabó Ferenc János

 

iasa 2024 1

 

iasa 2024 1

 

iasa 2024 1

 

iasa 2024 1

 

iasa 2024 1

 

iasa 2024 1

 

iasa 2024 1