A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2025. február 13-án a Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának szerkesztősége workshop-ot rendezett. A Humán Tudományok Kutatóházában megtartott egésznapos programon a Zenetudományi Intézet három munkatársa is részt vett: Lipták Dániel, Németh István Csaba és Németh Zsombor.
A jelenlevő BTK-munkatársakkal együtt betekintést nyertek a podcast műfajába, elsajátították a felvétel-készítés technikai alapjait, végül gyakorlati tapasztalatokat is szereztek az új médiumba betörni szándékozó, beszélgetés-formátumú online szakmai tartalmak gyártásának területén. Az esemény szakmai referense Jamriskó Tamás, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék oktatója, ill. az EPER (Első Pesti Egyetemi Rádió) főszerkesztője a podcast alig pár éve indult, de igen látványos történetéről, szegmentációjáról, hazai és nemzetközi viszonyairól, a jelenleg bevett inspirációkról, a készítői hitelesség kérdéseiről, illetve a fejlődés várható irányairól beszélt. Szisztematikusan végig vette az adások megtervezésének és elkészítésének (a hangfelvételek szerkesztésének, utómunkájának), ill. terjesztésének teljes folyamatát, az AI felhasználási lehetőségeit is beleértve. A tapasztalatszerzésen túl felmerült a Glossza-szerkesztőség új tagokkal való bővítésének, ill. további intézeti podcast-szerkesztőségek létrehozásának gondolata. A program megtartását a történész-kollégák Csaplár-Degovics Krisztián vezette „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból” Mecenatúra-pályázata tette lehetővé.
Németh Zsombor és Németh István Csaba