A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Nagy érdeklődés övezte az „Egy délután Dohnányival” című rendkívüli Tudományos Fórum programját 2025. március 20-án a Zenetudományi Intézet Bartók termében. Az első részben a The Last Romantic in His Own Words: Ernst von Dohnányi’s Writings and Interviews című (Oxford University Press, 2024) kötetet mutatták be a szerző-közreadók, Kusz Veronika és videóüzenetben James A. Grymes, továbbá Bollobás Enikő irodalomtörténész, az MTA levelező tagja. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen Dalos Anna zeneszerző-írások közreadásának módszertanáról és hasznosíthatóságáról kérdezte a zeneszerző Dargay Marcellt, valamint intézeti kollégáit, Kerékfy Mártont, Kusz Veronikát és Vikárius Lászlót. A programot az orosz‒német zongoraművésznő, Sofja Gülbadamova nagyszerű játéka gazdagította, aki Dohnányi Ernő kompozícióit tűzte műsorára. Az Európa-szerte fellépő Dohnányi-előadó, akivel Németh István Csaba folytatott rövid beszélgetést, a Zenetörténeti Múzeum félköríves klaviatúrájú Bösendorfer-zongoráján, Dohnányi egykori saját hangszerén vett fel nemrégiben lemezt (Capriccio, 2024).