|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2024. december 10-én a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor a Budapesti zenei hálózatok című ünnepi konferenciára Szőnyiné Szerző Katalin tiszteletére. A résztvevőket és az ünnepeltet Kim Katalin (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője), Boronkay Antal (Editio Musica Budapest Zeneműkiadó művészeti vezetője) és Laskai Anna (MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtár csoportvezetője) köszöntötte. A nap folyamán a résztvevők több szekcióban hallgathattak meg előadásokat, amelyek – Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkássága mellett – a korszak zenei életének különböző aspektusait világították meg.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A konferenciát követően a Magyar Ábránd. Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállítás megnyitójára került sor, amelyen Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója, és Kim Katalin, a tárlat főkurátora mondott bevezetőt. Az esemény a Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében valósult meg, és a 19. századi főváros pezsgő zenei életét mutatja be mikrohistóriai megközelítéssel. A kiállítás célja, hogy bepillantást nyújtson a 19. századi Pest-Buda zenei életének professzionalizálódó intézményeibe, a polgári zenei egyesületek és dalárdák működésébe, valamint a szalonok, vendéglők és fürdők zenei világába.
A tárlatot a Zenetörténeti Múzeum 2. termében a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai, Békéssy Lili Veronika, Grosz Sára Aksza, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Illés Szabolcs, Kaczmarczyk Adrienne, Kim Katalin, Simény Beáta, Tóth Emese és Vizinger Zsolt mutatták be. A konferencia és a kiállítás az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a gyulai Erkel Ferenc Területi Múzeum, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Tanács támogatásával jött létre.
Horváth Pál
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |