A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Gilányi Gabriella, a BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársa, az MTA Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagja, a középkori gregorián kottaírások szakértője, az elmúlt időszakban Bolyai-ösztöndíjasként végzett kiemelkedő kutatómunkájáért a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától elismerő oklevelet kapott.


A Gotizáló hangjegyírások Magyarországon a közép-európai gregorián forrásrepertoár tükrében című Bolyai-projekt a késő középkori hazai hangjegyírások és az attól elválaszthatatlan (csak kontextusban értelmezhető) regionális, azaz délnémet, közép-európai (lengyel, cseh) írásmódok a korábbinál részletgazdagabb feltérképezését tűzte ki célként. A kutatás eredménye a sok publikáció mellett egy új hazai hangjelzés-terminológia megalkotása, illetve az összes hazai gregorián forrás hangjegykészletét feldolgozó nagyszabású adatbázis kialakítása volt.


A kottaírásokhoz kapcsolódó rendkívül izgalmas detektívmunka a hazai cantus planus térképén számos fehér foltot színezett ki, s lehetővé tette több ismeretlen középkori kottaíró alhagyomány és másolóműhely elkülönítését pl. a Felvidéken, illetve Erdély egyes tájain.