A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A temporary exhibition in the 2nd room of the Museum of Music History
|
“Above all, I am thinking of his playing, of its nervous, sinuous, rhythmic resilience. Of the lyricism that he evoked in Evening in the Country, of the humor of his rubato in Un peu gris . . . ” – Joseph Szigeti
Based on original photographs, manuscripts and printed documents, the exhibition approaches the role of the piano in the life and art of composer, pianist and ethnomusicologist Béla Bartók (1881–1945). It presents a piano oeuvre unique among the leading musical innovators of the first half of the twentieth century. The child’s first piano lessons are conjured up just like the revered piano professor who also created some of the most lasting pedagogical works of the period, the For Children series (1908–11) and the Mikrokosmos (1932–39). But the conscientious editor of classical works by Bach, Mozart, Beethoven appears as much as the concert soloist and chamber music partner. The exhibition further emphasizes the decisive influence coming from rural musical folklore, especially instrumental folk music, without neglecting Bartók’s role as an advocate of contemporary avant-garde music.
Exhibition Opening - Photos by László Gombos >
Exhibition Opening - Photos by Barnabás Manó Kukár >
Curators:
László Vikárius
Virág Büky
In cooperation with:
Anna Baranyi
Péter Gerő
and the Staff of the
Bartók Archives and the
Museum of Music History
***
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Bartók Year 2016 |
Ministry of Human Resources, Hungary |
Hungarian Academy of Sciences |
Institute of Musicology, |