A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Department: | Bartók Archives |
Degree, position: | PhD, Research Fellow |
Email: | This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. |
Room: | 101 |
Phone: | +36 1 214 6770, Ext. 101 |
CV
Viola Biró studied musicology at the Gh. Dima Academy of Music in Cluj-Napoca (Kolozsvár), Romania (2004–2008), and at the Liszt Ferenc Academy of Music in Budapest (2008–2010). Between 2010 and 2013 she attended doctoral studies in musicology at the same institution. Since September 2013 she has been working at the Bartók Archives, Institute for Musicology. She was co-editor of the 4th volume of the Béla Bartók Collected Essays, published in 2016. She wrote her PhD dissertation on Béla Bartók’s research into Romanian folk music and its influence on his compositions (supervisor: László Vikárius).
Publications
I. Doctoral thesis
Bartók és a román népzene: Kutatás és komponálás 1909–1918 között [Bartók and Romanian Folk Music: Research and Composition between 1909 and 1918]. PhD thesis, Liszt Academy of Music, Budapest, 2018.
II. Editions
Bartók Béla írásai 4. Írások a népzenéről és a népzenekutatásról II [Béla Bartók Writings. Essays on Folk Music and Folk Music Research], ed. Vera Lampert–Dorrit Révész–Viola Biró. Budapest: Editio Musica, 2016.
III. Articles
„Adalékok Bartók 2. hegedűrapszódiájának népzenei forrásaihoz [Reconsidering the Folk Music Sources of Bartók’s Second Rhapsody for Violin and Piano]”. Magyar Zene 50/2. (2012 May): 188–209.
“A nagy háború küszöbén: Bartók hunyadi gyűjtésének néhány tanulsága” [On the Eve of the Great War: Some Lessons of Bartók’s Hunyad Collection], Magyar Zene 53/2 (May 2015): 121–145.
“Lucrările lui Bartók din 1915 în spiritul Pentru copii?” [In the Spirit of For Children? Bartók’s Piano Cycles of 1915]. Observator Cultural XVII/820–821 (28 April–11 May 2016), Appendix: VI.
“Bartók about the Romanian Folk Music, to the General Public,” Minority Studies 19 (2017): 120–132.
“A román népzene »székelyes-magyaros« dialektusa: Bartók mezőségi gyűjtéseiről” [The Szekler–Hungarian Dialect of Romanian Folk Music: Thoughts on Bartók’s Mezőség Collections]. In Székely népzene és néptánc, ed. István Pávai–Emese Sófalvi. Énlaka-konferenciák V. Budapest, Pécs, Énlaka: Hagyományok Háza, 2018, 113–125.