A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

előadás

  • Vendégelőadások a Miskolci Egyetemen

    Kép – Zene – Színház. Pillanatképek a 19. század magyarországi zenetörténetéből címmel tartott vendégelőadást a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának három munkatársa a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karán, 2024. november 16-án. Horváth Pál (Magyar nyelvű zenés színjátszás a 19. században) korabeli forrásokon, valamint a különböző társulati formációk és zenés betéteket felváltó daljátékokon keresztül villantotta fel a magyar nyelvű operajátszás intézményesülésének pillanatképeit. A zenei kéziratok összehasonlítása és a zeneszerzői műhelyek bemutatása mellett jó alkalom volt ez arra, hogy a zenetudós felhívja hallgatói figyelmét egy kotta kézbevétele során felmerülő kérdések forráskritikai jelentőségére, amely egy előadó számára minden korban fontos. 

    Bővebben...

  • Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjasainak beszámoló előadásai

    jan31

    2019. január 31., csütörtök 19 óra
    MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
    1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.
     
    Sanda Anna Eszter Zsolozsmák a proprium és commune határán. Adalékok a "de-properizáció" kutatásáhozLoch Gergely Madárhallású lett a vőlegényem!" Szőke Péter hangmikroszkópiája és a laikusokNémeth Zsombor Tamás Farkas Ferenc Rákóczi-kantátájának az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött forrásai, Szabó Ferenc János Mikor készült? Korai magyar hangfelvételek datálása címmel tart előadást.
    A belépés díjtalan!
     
     

    Bővebben...

  • Tari Lujza köszöntése a zene Világnapján - Népzenei témájú előadások zenével körítve

    okt1

    2018. október 1., hétfő 16 óraTariL koszontes meghivo WEB
    MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
    1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.

    Bővebben...