|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Kép – Zene – Színház. Pillanatképek a 19. század magyarországi zenetörténetéből címmel tartott vendégelőadást a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának három munkatársa a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karán, 2024. november 16-án. Horváth Pál (Magyar nyelvű zenés színjátszás a 19. században) korabeli forrásokon, valamint a különböző társulati formációk és zenés betéteket felváltó daljátékokon keresztül villantotta fel a magyar nyelvű operajátszás intézményesülésének pillanatképeit. A zenei kéziratok összehasonlítása és a zeneszerzői műhelyek bemutatása mellett jó alkalom volt ez arra, hogy a zenetudós felhívja hallgatói figyelmét egy kotta kézbevétele során felmerülő kérdések forráskritikai jelentőségére, amely egy előadó számára minden korban fontos.
A Beethoven előtti zeneművek 19. századi hangversenyéletben és pedagógiában való jelenléte az előadói praxis szempontjából is érdekes kutatási téma. Illés Szabolcs a repertoárvizsgálat bemutatása során a Nemzeti Zenede és a Zeneakadémia zongora- és hegedűtanszakjainak tanmenetére, valamint az egyes darabok korabeli megítélésére is kitért (Bach: Air a G-húron – Barokk és klasszikus művek a hazai zeneoktatásban a 19. század második felében). A hangfelvételekkel és kottaképi elemzéssel is szemléltetett prezentáció a tempó és frazeálás akár koronként változó preferenciáival is behatóan foglalkozott.
Tóth Emese a 19. századi zenei ábrázolások antik-reneszánsz és barokk előképeiből mutatott válogatást a korabeli épületdíszítés, festészet, alkalmazott grafika és iparművészet műfajaiból. (Szépművészet – torzrajzolat: zenei ikonográfia a 19. századi Magyarországon). Az interaktivitásra épülő előadás a zenei ikonográfia eszköztárát alkalmazva invitálta közös gondolkodásra a hallgatókat. Az egyes műalkotások provenienciáján elidőzve alkalom nyílt a korabeli stílusok és szimbólumok reprezentációs igényeket betöltő szerepét elemezni, valamint elidőzni az alkotóművészek zenével való kapcsolatán, beleértve akár az iróniát is.
A HUN-REN Kutatóhálózat és a Miskolci Egyetem együttműködési megállapodása jegyében létrejött, a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori munkatársa, B. Kaskötő Marietta szervezésében megvalósult program egy tervezett előadássorozat első alkalma volt, melynek során a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karának hallgatói számára lehetőség nyílik a zenetörténetórák keretein túllépve egy-egy téma mélyebb részleteibe is betekintést nyerni, ezáltal pedig megismerni a zenetudomány legfrissebb magyarországi kutatási eredményeit.
Tóth Emese
 |
 |
 |
 |
 |