|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
László Dobszay
music historian, folk-music researcher, church musician, joint leader of Schola Hungarica Gregorian Choir, and educationalist. In 1976 Dobszay became a department head at the Institute for Musicology, first in that of Melodic History, then that for Early Music History. From 1990 he headed the Folk Music Department, and re-established the Church Music Faculty at the Liszt Academy of Music. He instigated in the early 1980s the Cantus Planus Study Group at the International Musicological Society, which held its scholarly conferences in Hungary from 1984 to 2004.
His work of scholarship began as a folk music researcher. His 1975 dissertation on the lament style of Hungarian folk music won him a candidacy degree in 1975. Then he and Janka Szendrei devised a type system for the styles of the old layer of Hungarian folk music.
Dobszay, Benjamin Rajeczky and Janka Szendrei together raised plainchant research in Hungary to the rank of an international discipline, mapping its main structures and intellectual and methodological identity for a long time to come. In addition to his research, he paid close attention to passing on knowledge and findings and demonstrating them in music: he was at once a research, a practising musician and a passionate teacher. He, his colleagues and his students put forward and carried out many outstanding plans of research: systematizing the sources on Hungarian medieval liturgical music (System of the Hungarian Plainchant Sources, Studia Musicologica, 1984), and created a musical type system for the antiphon and responsory materials in Hungary’s codices of the Divine Office (Corpus Antiphonalium Officii-Ecclesiarum Centralis Europae), whose internet version, developed further, has become an indispensable tool for research. His last complete work (Corpus Antiphonarum − European Heritage and Its Hungarian Formulation, 2003) summarizes the stock of antiphons in Hungary’s sources for the offices according to the regional rites and melodic traditions, and places it in the linking system of European plainchant.
Obituaries and recollections:
- András Wilheim, Dobszay László In memoriam. HOLMI, 2011/november:
http://www.holmi.org/2011/11/wilheim-andras-dobszay-laszlo-in-memoriam - Zoltán Jeney, Dobszay László halálára (On László Dobszay’s death). Élet és Irodalom LV. évfolyam 36. szám, 2011. szept. 9.
http://www.es.hu/jeney_zoltan;dobszay_laszlo_halalara;2011-09-07.html - Gábor Kiss, Prefatio. Zenetudományi Dolgozatok 2011 „In memoriam Dobszay László”. MTA BTK Zenetudományi Intézet, Budapest 2012, 9-10.
- Péter Halász, Recollectio. Zenetudományi Dolgozatok 2011 „In memoriam Dobszay László”. MTA BTK Zenetudományi Intézet, Budapest 2012, 11-14.
- Zsuzsa Czagány, Commemoratio brevis. Zenetudományi Dolgozatok 2011 „In memoriam Dobszay László”. MTA BTK Zenetudományi Intézet, Budapest 2012, 15-16.