A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Péter Bozó PhD, Research Fellow, Department for Hungarian Music History of the Institute for Musicology, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences. His ongoing work on exploring the sources of operetta is of pioneering importance. |
CV
Péter Bozó is a music historian and research fellow at the Institute for Musicology of the Research Centre for Humanities of the Hungarian Academy of Sciences. He obtained his PhD at the Budapest Music Academy in 2010 with a thesis devoted to Liszt’s songs based on a study of the sources at Weimar. His dissertation has been published recently as A dalszerző Liszt (The Song Composer Liszt) by Rózsavölgyi & Co. As an OTKA, TÁMOP (2013) and Bolyai scholarship holder (2014) he has continued research work into operetta, its beginnings in Paris and its cultivation in Hungary, and the Hungarian reception of the works of Offenbach. At the moment he holds an NKFIH post-doctoral scholarship, doing research on the reception of Wagner in Budapest. Since September 2018, he has been the Editor-in-Chief of Studia Musicologica, the international journal of musicology of the Hungarian Academy of Sciences.
Publications
Selected publications:
Péter Bozó: A dalszerző Liszt [The Song Composer Liszt] (Budapest, Rózsavölgyi és társa, 2017).
Péter Bozó: “Musical Migration and Cultural Transfers at the Budapest Folk Theatre: The Case of József Conti (Cohn; 1852‒1905)”, in Musical Migration and Cultural Transfers: Glazbene migracije i kulturni transferi (Zagreb, Hrvatsko Muzikolosko Drustvo, 2016), 301‒315.
Péter Bozó: “Turandot on the Budapest Operetta Stage”, in Stanevičiūtė Rūta, Povilionienė Rima (eds.), Sociocultural Crossings and Borders: Musical Microhistories (Vilnius, Lithuanian Academy of Music and Theatre, 2015), 53‒72.
Péter Bozó: “Liszt as a Song Composer, 1839‒1861”, in Péter Bozó (ed.): Space, Time, Tradition: Studies Undertaken at the Doctoral School of the Budapest Liszt Academy (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2013), 149‒179.
Péter Bozó: „Fragmente nach Dante, Lamenti nach Tasso: Beiträge zur Genese des Italienischen Jahrganges der Années de pélerinage“, Studia Musicologica 48/1‒2 (2007), 61‒78.
Péter Bozó: “Liszt’s Plan for a German Année de pèlerinage: ‘Was ist des Deutschen Vaterland’”, Studia Musicologica 44/1 (2006), 19‒38.
Full list of publications: Hungarian Scientific Bibliography.