HUN-REN BTK ZTI - Historical Hymn Collection

A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával:

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Historical Hymn Collection

Collecting and transcribing Hungarian religious songs and church hymns that survive in oral practice began concurrently with development of the folk-music typology system used at the Institute for Musicology (1964‒78).
The aim is to relate the folk-music data to the historical, chant-book data.
It contains 300 organized types of song on 15,000 record cards.
The aids employed are indexed in card indexes by text incipits and by location.
Since 2010 the categorized part of the Corpus can also be found in a computerized database.

Torteneti Enektar a Torteneti Enektar b

Further details

The Historical Hymn Collection was formed in 1964, still under the Folk Music Research Group. The idea behind it was stated first in 1933 by Zoltán Kodály in his study Néprajz és zenetörténet (Folk Song and Music History): living folk music could help researchers swiftly interpret the sporadic written materials for the history of Hungarian music. For Janka Szendrei and László Dobszay in setting up the Collection, the prime aim was to match the folk-music data with historical records and church hymnals of the past. This lay behind collecting and ordering the Hungarian church hymns found in oral practice, in a framework provided by the folk-music archive of the Institute for Musicology.

Compiling the “types” of the Historical Hymn Collection coincided with the development of an overall type system for folk music. The kernel came from copies of folk-music records selected systematically from the overall folk-music system. To this were added data from a nationwide targeted folk-song collection programme. The Collection consists of about 15,000 record cards; half have been sorted into 300 types and half await that.

The Collection led to the so-called “yellow book”, where melodies noted by Szendrei, Dobszay and Rajeczky appear in comparable form in two volumes entitled XVI‒XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben (Hungarian Melodies of the 16th‒17th Centuries in Folk Memory). This melodic-history approach can be easily grasped on the books’ pages, where the starting point is always the two-volume Régi Magyar Dallamok Tára (Corpus of Old Hungarian Melodies). However, maintenance and expansion of the Corpus ceased after the books appeared.

The Collection offers the search aids possible in that period: card indexes of text incipits and locations. For transparency’s sake, the archiving and the sorted part of the collection were placed in a computer database in 2010. Among the tasks for the immediate future are categorizing of the unsorted melodies, concurrent expansion of the database and type system, and digitization of the whole musical material. The ideal would be not only to preserve the records themselves, but for them to inspire research into hitherto untouched areas of melodic history.