|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Medieval music theory
- In 1934, there appeared a classic monograph by Dénes Bartha on the school notes on music theory taken in 1490 by László Szalkai, later Archbishop of Esztergom.
- The book, which includes Szalkai’s text, remains the only major work in the country to deal with the theory of music.
- An international research group, Corpus Hollandrinum, was formed in 2002 to look into the 14th‒16th-century Bohemian, Polish, German and Hungarian texts on music theory and reconstruct from them the late medieval teaching-material and music theory traditions.
- The findings brought a fundamental change in the outlook of Hungarian research on music history. Although Szalkai’s notes were unprecedented in this country, they were not an isolated occurrence, but part of a late medieval, Central European tradition of tracts.
- It speaks for the Hungarian members of the research group that they managed to turn what had been seen only as a written tradition of music theory approachable by philological means into a subject of research in terms of music history, and reconstruct the liturgical plainchant practice in its background. This made it possible to discern the manifold, differentiated system of relations that lies behind the thinking on music theory and the late medieval practice of Gregorian chant. to deal with the theory of music.
Medieval music theory is a field of medieval music studies in Hungary that has undergone radical changes of methodology and approach in recent decades. This reflects interest on the part of the research generation appearing in the 1990s, and promotion of the field in the light of international developments in plainchant research. Earlier relative disregard of it in Hungary is understandable to a degree: apart from the musical notes of László Szalkai which Dénes Bartha published in 1934, hardly any notes or tracts on the musica plana or mensurabilis theory had survived. However, recent international research has unveiled a specifically Central European group of sources embodying a tradition of music theory. This includes a small number of Hungarian remains, on which these researches have shed new light. These 15th-century Central European tracts on music theory form a well-defined group with specific features of form and content. Behind the group lies as instigator and main authority the figure of Johannes Hollandrinus, whose teachings are quoted and discussed to various extents in other tracts. Although little is known of Hollandrinus, and his presumed works of music theory have not survived, elements of them have been preserved by almost 30 South German, Bohemian, Polish and Hungarian treatises. This system embodies a distinct late medieval tradition of music theory, a kind of virtual Traditio Johannis Hollandrini, whose practicality provides a first-hand glimpse of elementary and secondary music education in that period. The international group set up in 2001 under Elżbieta Witkowska-Zaremba and Michael Bernhard aims to explore the complete textual tradition and publish the sources of it. The fifteen researchers from seven countries include two active contributors from the Early Music Department: Zsuzsa Czagány and Ágnes Papp. The group’s work has revealed several aspects that point beyond the confines of music theory towards a broader frame of music history. These include the musical examples in the tracts and tonaries, which provide an express link between the seemingly remote realm of music theory and plainchant practice in the period. The Early Music Department’s research covers this relation not only in music-theory terms, but in those of liturgical and musical practice at that time. Further details
