|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Budapesti Hangversenyek Adatbázisa
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
A Budapesti Hangversenyek Adatbázisa a 20–21. századi magyarországi hangversenyélet adatainak összegyűjtésére törekszik, a közelmúlt zenei életének eseményeit kívánja korszerű eszközökkel a nagyközönség számára hozzáférhetővé tenni. Célkitűzése minden elérhető forrásadat teljes és pontos rögzítése, bár szerkezetéből és jellegéből adódóan ez sok esetben aligha megvalósítható: a téma kutatói számára hasznos kiindulópontként szolgálhat, ugyanakkor számot tarthat a zeneélet iránt érdeklődő közönség figyelmére is. Kialakulásának története az 1960-as évekig nyúlik vissza, az itt található információk halmaza számos magyar zenetörténész, zenetanár, gyakorló muzsikus, egyetemi hallgató több évtizedes munkájának eredménye. Alapgondolata – Ujfalussy József kezdeményezése, az adatgyűjtést negyven éven át irányító Berlász Melinda visszaemlékezése szerint – egy, a zenetörténeti kutatásokat segítő hangverseny-adattár kialakítása volt, amely eleinte kéziratos cédulakatalógus formájában jött létre. Az adatok elsődleges forrása az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatvány-tárának gyűjteménye (rövidítése: OSzK-PLT) volt, amely később kiegészült – a párhuzamos kutatások révén – számos egyéb, elsősorban sajtótermékeken alapuló gyűjtések adataival. A számítógépes rendszerek megjelenésével a kéziratos adatokat DOS rendszerű elektronikus adatbázissá alakították, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. A jelenlegi internetes adatbázis a DOS-os táblázatok konvertálásával a kéziratos cédulakatalóguson alapul, annak sokoldalúságát igyekszik visszaadni.
Az adatbázis keresőfelületén a koncertek alapadatai mellett egyes zeneszerzők, művek vagy előadók, sőt sajtótermékekben megjelenő kritikák alapján is lehet keresést indítani (adatkapcsolásra kizárólag a szerző és cím rovatok esetében van lehetőség). Keresésnél érdemes a lehető legmegbízhatóbb adatrészletből kiindulni, művek esetében például műjegyzék- vagy opusszám beírásával. Így például ha Bach Chaconne-jának játszottságáról szeretnénk tájékozódni, legjobb, ha a „BWV 1004”-et írjuk a keresőmezőbe, így mind önálló tételként, mind a d-moll partita részeként meg fog jelenni találatként, sőt a darab Busoni-féle átirata is megjelenik, ez utóbbi esetben a műjegyzék-szám zárójelbe kerül. Továbbá érdemes a megjegyzés rovatokra is figyelni, amelyekben számos pluszinformációt találhat az érdeklődő. Az első „megjegyzés” rovat a koncertre általánosan érvényes információkat tartalmazza. A „megjegyzés 2” rovat az egyes műsorszámokra vonatkozik, itt az esetleges bizonytalanságra, hiányosságra vagy az alapadatok egységesített alakjától való, történeti információ értékű eltérésekre hívjuk fel a figyelmet (például a művek az eredeti műsorlapon szereplő sajátos címadása, zeneszerzők, előadók nevének rendkívüli írásmódja, művek bemutatójára vonatkozó megjegyzések stb.) Keresésnél érdemes figyelembe venni a keresőrovatokban legördülő adatokat. Mivel a rendszer csak teljes egyezés esetén jeleníti a megfelelő találatokat, legjobb, ha teljes adatsorra vagy ennek egy részletére keresünk rá. Különösen figyelni kell az idegen nyelvű nevek, címek specifikus ékezeteire, amelyeket javasolt gyorsbillentyűk (ún. repülő ékezetek) segítségével bevinni.
Minden hangverseny adatait önálló adatlapon rögzítjük. Az itt feltüntetett információk közül kizárólag a hangverseny címe tükrözi az eredeti forrás írásmódját, a szerzők és előadók neve, valamint a művek címe meghatározott elvek alapján, lehetőség szerint egységesítve jelennek meg az adatbázisban (a beírásra vonatkozó alapelveket a Hangverseny-adatbázis leírási szabályzata tartalmazza). Az adatbázis nyelve magyar, ennek ellenére a műsorszámoknál számos esetben megtartjuk az idegen nyelvű, eredeti, hitelesnek tekintett címalakot, amelyhez referenciaként a Grove-lexikon (The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2001) műjegyzékeit, magyar szerzők esetében pedig a Bartha Dénes szerkesztette Zenei lexikont (Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon, Budapest: Zeneműkiadó, 1965.), a Mágus kiadó Magyar zeneszerzők sorozatának kiadványait, illetve az interneten elérhető fontos műjegyzékeket használjuk.
Mivel az adatbázis folyamatos fejlesztés alatt áll, javasolt elsősorban az ellenőrzött, az adatbázis szerkesztői által megbízhatónak vélt rekordok használata. A keresőfelületen ez előre beállítható az „Ellenőrzött rekordok” jelölőnégyzettel, de az adatlapon is megtalálható az erre vonatkozó információ. A későbbiekben talán lesz mód arra is, hogy szkennelt formában az adatlapokhoz csatoljuk a kritika teljes szövegét, sőt akár a plakátok digitalizált változatát is. A felhasználók erre az e-mail-címre küldhetik el észrevételeiket az adatbázis működéséről, esetleges hiányosságairól, a felbukkanó hibás adatokról.
