A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Zenetudományi Szakkönyvár
A BTK Zenetudományi Intézet Könyvtára korlátozott nyilvánosságú, tudományos szakkönyvtár. Gyűjti a magyar zenetörténet, népzene, néptánc irodalmát, az általános zenetörténet, népzene, néptánc fontosabb dokumentumait, a rokontudományok/határterületek legfontosabb irodalmát, az intézeti kutatásokhoz nélkülözhetetlen segédkönyveket.
A Könyvtár egyidős az Intézettel. 1961-es alapításakor az MTA Bartók Archívuma könyvtáraként működött. Kezdettől fogva gyűjti a magyar zenetörténet dokumentumait, valamint az általános zenetörténet fontosabb publikációit. A jelenlegi gyűjtemény alapját az 1967-ben elhunyt zenetörténész, Major Ervin könyvtárának megvásárlása (1968) vetette meg. 1974 januárjában az 1953-as alapítású MTA Népzenekutató Csoportot egyesítették az Zenetudományi Intézettel. Ekkor egészült ki a Könyvtár állománya a magyar népzene és néptánc számottevő irodalmával. Jelentősebb hagyatékok: 1970 Dohnányi hagyaték, 1971 Gottschalk/Liszt hagyaték, 1975 Sgambatti/Liszt hagyaték, 1977 Isoz hagyaték, 1989 Rajeczky Benjamin könyvei, 1990 Rácz hagyaték.
Néhány fontosabb számszerű adat a könyvtár állományáról: 25500 könyv, 7700 bekötött folyóirat, 550 különlenyomat, 15000 kotta, 7800 hanglemez, CD, 4800 kézirat.
A könyvtár munkatársai szerkesztik A magyar zenetudomány bibliográfiáját, mely az 1978-tól megjelenő intézeti évkönyvben, a Zenetudományi dolgozatok-ban kerül kiadásra.