A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

MTA

  • A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tudományos ülése a Magyar Tudomány Ünnepén

    nov1

    MTU 20202020. november 12.
    Mi a rész és mi az egész? Középkori kottás kódextöredékek és rekonstrukciójuk


    Az ülés előadásai:

    • Czagány Zsuzsa: A zenei szempontú töredékkutatás a medievisztika szolgálatában
    • Gilányi Gabriella: Fragmentumok és kottaírások. Erdély a legújabb gregorián paleográfiai kutatások tükrében
    • Szoliva Gábriel: A 13. századi esztergomi hangjelzett breviárium földarabolt második kötete

     Az előadások az MTA YouTube-csatornáján élőben követhetők.

     

    A rész és az egész viszonya a kódextöredékek esetében látszólag egyértelmű. Minden fragmentum egy teljes kódexhez tartozott egykor, s mi más volna a fragmentológiai kutatás legfőbb célja, mint ezen egész minél teljesebb helyreállítása? Ez valóban így van, ugyanakkor számolnunk kell egy másik szemponttal is: a középkori kódextöredékek fragmentumai a legtöbbször nem elszigetelten maradtak fönn. Arra is van persze példa, hogy egy-egy kódex lapjai, laptöredékei önmagukban, különálló egységként kerülnek elő, ez azonban a ritkább eset. Sokkal gyakrabban találjuk őket másodlagos funkciójukban: könyvet, iratot fedő kötésként, kötéstáblát, gerincet védő és erősítő borítóként, előzéklapként, kisebb-nagyobb darabokra vágva és méretre szabva, csíkokra hasítva, keresztbe és hosszába ragasztva, a bekötendő könyv formájának/méretének s a mindenkori könyvkötőműhely gyakorlatának, munkamódszerének megfelelően. Az eredeti környezetéből, anyakódexéből kiszakított fragmentum a történelem egy későbbi pontján tehát egy másik objektummal lép kapcsolatba, s alkot vele új egységet. Az új egység – egy új, másféle egész – tudományos vizsgálatában ismét más kutatási szempontok érvényesülnek és más tudományterületek jutnak szóhoz. Céljuk immár nem kizárólag és nem elsősorban az eredeti fragmentum helyreállítása (helyére állítása), hanem – legalább olyan hangsúlyosan – a töredéket hordozó könyv vagy kézirat keletkezéstörténetének megismerése, az új egésznek a komplex földolgozása.

    Az egy éve alakult Kutatócsoport három előadója ezen elméleti alapvetésből kiindulva beszél az első év eredményeiről, kutatási tapasztalatairól és legközelebbi terveiről.

     

    Az ülés és előadásainak bővebb leírása elérhető az alábbi linken >>>

     

    Bővebben...

  • A fizikától a népzenéig

    Az MTA 2014 őszén írt ki először pályázatot az oktatás megújítását célzó szakmódszertani kutatások támogatására. Az 50 millió forintos keretből 15 kutatási terv megvalósítását támogatta a kuratórium, többek között Fügedi János A magyar népzenészképzés szakterületi megújítása és a képzési szintek szerinti harmonizációja c. kutatását.

    A 2014-es pályázat eredményeit 2016 márciusában konferencián mutatták be. 
    A konferenciáról készült videós összeállítás itt érhető el >

    video Fügedi János előadása >

    Az előadás szöveges összefoglalója >

    Bővebben...

  • Hírek az MTA 187. közgyűléséről


    Tallián Tibort, az MTA doktorát, intézetünk korábbi igazgatóját, professor emeritusát az MTA levelező tagjává választották és Akadémiai Díjjal tüntették ki az MTA 187. közgyűlésén.
    Ez alkalomból Tallián professzor úrnak a ZTI minden munkatársa szívből gratulál, további munkájához jó egészséget, erőt, jelentős eredményeket és sikereket kíván!

    Ugyanekkor Richard Taruskin zenetörténészt, a Kaliforniai Egyetem professor emeritusát, a Zenetudományi Intézet kutatásainak nagyra becsült pártfogóját az MTA tiszteleti tagjává választotta.

    Az MTA cikke a kitüntetésekről >

    Az MTA cikke az újonnan megválasztott tagokról >

    Bővebben...