A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Zenetörténeti Múzeum aktuális kiállításai
Bartók, az inspiráció
Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 7. termében
Kurátor: BORZ Zsófia
IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS
A kiállítás megtekinthető: 2022. szeptember 29-től 2026. szeptember 29-ig
Egy zeneszerzőről többféleképpen is megemlékezhetünk: feleleveníthetjük életútját vagy bemutathatjuk munkásságának szakaszait. Jelen kiállítás arra vállalkozik, hogy olyan képzőművészeti alkotásokat mutasson be, amelyeknek Bartók Béla volt az ihlető forrása.
Miként inspirálhat egy zeneszerzőzseni képzőművészeket? A recepció kiindulópontja elsősorban Bartók zenéje lehet, amelynek hallgatása közben készül el egy-egy műtárgy, más esetben a zenei harmóniák teremtenek olyan lelkiállapotot, amely a későbbiekben alkotásra készteti a festőt vagy szobrászt. Bartók levelei is inspirációs lehetőséget rejtenek magukban. Van, akit a komponista műveltsége, ösztönössége, modernsége vagy épp a népművészethez való kötődése ragad magával.
Több képzőművészt olyan „mikrokozmoszba” vont be a zeneszerző, amelynek hatására az 1981-es és 1995-ös jubileumra készített tárgyaik után újabb és újabb művekben fogalmazták meg víziójukat a Bartók-életműről. A téma végtelen interpretációs lehetőséget rejt magában, Bartók művészete számtalan módon lehet az alkotások „tiszta forrása”. A tárlat különlegessége, hogy változatos műfajú (mail art, szobor, festmény, récup’art, papír relief), hommage jellegű alkotásokkal idézzük meg a bartóki világ sokszínűségét.
Rendezte: BORZ Zsófia
Közreműködők: BARANYI Anna, GOMBOS László, GÖMÖRI-CSONKA Szilvia
Fordító: Malcolm SHARPS
Restaurátor: OROSZ Katalin
Arculat: InnoTeq Kft.
Támogatók: