Zenetörténeti Múzeum
|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Zenetörténeti Múzeum aktuális kiállításai
Temesvári Péter 70 - Egy hegedűkészítő mester hangszerei
Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 5. termében
Kurátor: BARANYI Anna
IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS
A kiállítás megtekinthető: 2024. október 3-tól 2025. március 31-ig meghosszabbítva: 2025. augusztus 3-ig
A Zenetörténeti Múzeum először 2014-ben mutatott be kortárs hegedűkészítőket a Sáránszky Pál és köre minitárlaton, amely az ikonikus jelentőségű Pilát–Sáránszky műhelyről szóló Magyar hegedűkészítő műhely és mesterhegedűk című kiállításunkhoz kapcsolódott. Ezzel indult el a Magyar hegedűkészítők sorozat. Következő részei a Kónya család és a tanítványok (2015), valamint a Reményi család öröksége (2018) voltak. Utóbbit a 12 kortárs magyar hegedűkészítő témával egészítettük ki. 2019-ben Sáránszky Pál és Kónya István születésének centenáriumáról emlékeztünk meg, majd Reményi László hagyatékának köszönhetően Nemessányi Sámuel, „a magyar Stradivarius” címmel rendeztünk kiállítást és adtunk ki könyvet (2022).
Már 2014-ben elhatároztuk, hogy a kortárs magyar hegedűkészítők munkáit nemcsak csoportos tárlatokon szerepeltetjük, hanem hangszereikből önálló kiállításokat is rendezünk. Tervünk valóra váltását Sáránszky mester első tanítványa, a 70 éves Temesvári Péter ezüstkoszorús mester kiállításával indítjuk el.
A bemutatásra kerülő 30 hangszer 1990 és 2024 között készült. A mester sablon nélkül, szabadon építi hangszereit, amelyek leginkább a Stradivari-modellekhez állnak közel, miközben Temesvári saját ízlésvilágára és kézjegyére utaló jellegzetességeket viselnek magukon. A kiállított munkák között van egy-egy Guarneri-, Bergonzi- és Paolo Castello-ihlette hangszer, illetve egy ismeretlen olasz mester hegedűjének a kópiája. Különlegességnek számít a két piskóta formájú hegedű, különösen az 5 húros, a quinton. Szerepel még egy brácsa is, amelyet Vadon Géza modellje után épített.
Faanyagát mindig gondosan megválogatta: elsősorban idősebb hazai mesterektől szerezte be, de vásárolt Erdélyben és Mittenwaldban is.
Temesvári Péter eddig mintegy 100 hegedűt, 25-30 csellót és 15-20 brácsát készített. Hangszerei hazánkban és külföldön egyaránt keresettek, Kanadától Japánig számos országban találtak tulajdonosra.
A kiállítást rendezte:
BARANYI Anna
A kiadványt szerkesztette és a szövegeket fordította:
GOMBOS László
Grafika:
CZEIZEL Balázs
Fotók:
TEMESVÁRI Katalin
Hangszerfotók:
Tihanyi-Bakos Fotó Stúdió
Kivitelezés:
ERDŐSNÉ BORZ Zsófia, GÖMÖRI-CSONKA Szilvia
