A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Zenetörténeti Múzeum korábbi kiállításai
Ligeti-labirintus - Kiállítás Ligeti György születésének századik évfordulója tiszteletére
Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 1. és 2. termében
Kurátor: DALOS Anna, Heidy ZIMMERMANN, KERÉKFY Márton
A kiállítás megtekinthető: 2023. április 13-tól 2023. szeptember 30-ig
Ligeti György (1923–2006) a 20. század második felének egyik legeredetibb és leginkább nagyhatású zeneszerzője. A születésének századik évfordulója alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete és a bázeli Paul Sacher Alapítvány együttműködésében létrejött kiállítás közel kétszázötven eredeti dokumentumot és tárgyat mutat be, elsősorban a zeneszerzőnek a Paul Sacher Alapítvány gyűjteményében őrzött hagyatékából. E dokumentumok nagyrészt most kerülnek először a nyilvánosság elé. A tárlat kilenc tematikus fejezetben nyújt betekintést Ligeti művészi alkatába, elgondolásaiba és eredményeibe. E fejezetek mindegyike olyan, mint egy látcső, melyeken át más és más irányból nézve újabb és újabb aspektusai tárulnak fel egy kaleidoszkópszerűen színes és mozgásban lévő, univerzális alkotó elme működésének. Vagy, ha úgy tetszik, kilenc bejáratot mutat a Ligeti-labirintusba, amely váratlan elágazásokkal, átjárókkal, zsákutcákkal, tévutakkal, görbe tükrökkel és csapdákkal egyszerre teszi próbára a látogatót és részesíti őt szellemi kalandokban.
Kurátorok: DALOS Anna, Heidy ZIMMERMANN, KERÉKFY Márton
Közreműködők: BORZ Zsófia, GÖMÖRI-CSONKA Szilvia, NÉMETH Kira, SZIKLAI Sára Bíbor, WUTZEL Eszter Emília
Látványtervezés és kivitelezés: InnoTeq Kft.
Támogatók:
Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Kultúrális Alap