Zenetörténeti Múzeum
|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Zenetörténeti Múzeum korábbi kiállításai
Egy különleges életút tanúi
Bartók Béláné Pásztory Ditta hagyatéka a Zenetörténeti Múzeumban
Kurátor: BARANYI Anna és F. DÓZSA Katalin
A kiállítás megtekinthető: 2016. december 8-tól 2017. szeptember 17-ig
Bartók Béláné Pásztory Ditta hagyatékának egy részét Voit Krisztinára (1940–2010), Bartók Béla húgának unokájára hagyta. Ő ezt 2006 augusztusában, Bartók Pásztory Dittának írt levelei kivételével, tartós letétként átadta az MTA BTK Zenetudományi Intézetnek. Voit Eszter, Voit Krisztina örököse, a letétet fenntartotta.
Az első teremben a 19. század végétől 1960-ig terjedő időszakot változatos anyaggal prezentáljuk. Különös értéket képviselnek Bartók személyes tárgyai, és az egykori lakásukat díszítő, a népi hímzéssel készült textíliák. Pásztory Ditta fennmaradt ruhatárából több igényes és szép darab a kor divatját idézi meg.
Bartók Béláné Pásztory Ditta az 1960-as években hazai és külföldi hangversenyeken szerepelt és számos reprezentatív eseményen vett részt. A kulturális életben betöltött szerepét tükrözik a bemutatott tárgyak: a különféle alkalmakra viselt ruhák, cipők, kalapok, sálak és kozmetikumok. Kiemelkedő fontosságúak a zongoraművészi pályáját kísérő elegáns fellépőruhák és kiegészítők. Ezek a tárgyi emlékek a személyes vonatkozások mellett a kor magyar divattörténetének is jellemző darabjai.
Bartók Béláné Pásztory Ditta (Rimaszombat, 1903 – Budapest, 1982) az 1922/23-as tanévben Bartók Béla növendéke volt a budapesti Zeneakadémián. 1923 nyarán összeházasodtak, 1924-ben megszületett fiuk, Péter, ezután tanulmányait otthon folytatta férjénél. Első közös fellépésük a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre ősbemutatója volt 1938-ban, Bázelben. Utána többször is szerepeltek kétzongorás művekkel. 1940 októberétől az Egyesült Államokban éltek. Bartók halála után (1945), Ditta 1946-ban hazatért. Hosszú ideig visszavonultan élt, majd az 1960-as években koncertezni kezdett. Legszívesebben kétzongorás koncerteket adott, ahol Comensoli Mária és Tusa Erzsébet voltak a partnerei. 1963-ban az Érdemes Művész díjat, 1978-ban pedig a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést kapta. Végrendelete értelmében 1984-ben hozták létre a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat, amelyet évente osztanak ki.
Kurátor: BARANYI Anna, F. DÓZSA Katalin, Közreműködő: BORZ Zsófia, GOMBOS László
Restaurátor: KRALOVÁNSZKI Mária, GERŐ Péter
Támogatók: EMMI, Bartok Emlékév 2016, MTA BTK, M-Plast
Képek a kiállításmegnyitóról:
