A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

A Zenetörténeti Múzeum korábbi kiállításai


Wanda Luzzato és Hubay Jenő budapesti hegedűiskolájaluzzato szorolap A5 ketoldalas 1 magyar 100pix

Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 4. termében

Kurátor: Gombos László

A kiállítás megtekinthető: 2017. március 23-tól

 

Wanda Luzzato (1919–2002) olasz hegedűművész pályája szorosan kapcsolódik a magyar zene történetéhez. 1932-ben, alig 13 évesen, különdíjat és 4. helyezést ért el Bécsben a nemzetközi hegedűversenyen. Itt ismerkedett meg a világhírű magyar művésszel, Hubay Jenővel, aki a következő két évben tanította Budapesten. A művésznő másfél évtizeden át élt Magyarországon, ahol a Hubay-iskola egyik utolsó kiváló képviselőjeként tisztelték. Ifjú korától kezdve rendszeresen koncertezett. Választott hazáján kívül először Bécsben és Skandináviában aratott jelentős sikereket, majd a világháborút követően bejárta egész Európát, az 50-es években eljutott Amerikába, Afrikába, Ausztráliába és a Távol-Keletre is. Bach, Mozart, Beethoven, Mendelssohn, Brahms, Csajkovszkij, Hubay és Glazunov versenyműveit a világ jelentős zenekaraival játszotta, nevéhez fűződik a Hacsaturján Hegedűverseny itáliai bemutatója. 1966-tól évtizedeken át a Milánói Konzervatórium tanára volt.

 

 

Képek a kiállításról:

 

  • P1110237
  • P1110239

 

Képek a megnyitóról:

  • P1270231
  • P1270233
  • P1270234
  • P1270238
  • P1270239
  • P1270240
  • P1270242
  • P1270243
  • P1270244
  • P1270246
  • P1270252
  • P1270253
  • P1270256
  • P1270258
  • P1270261
  • P1270262
  • P1270270
  • P1270272
  • P1270273
  • P1270274
  • P1270275
  • P1270276
  • P1270277
  • P1270280
  • P1270288
  • P1270290
  • P1270292
  • P1270296
  • P1270302
  • P1270307
  • P1270308
  • P1270311
  • P1270313
  • P1270314
  • P1270319
  • P1270321