A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

A Zenetörténeti Múzeum korábbi kiállításai


Magyar zene és képzőművészet - Válogatás a Zenetörténeti Múzeum gyűjteményébőlboritokep

Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 1. termében

Kurátor: BORZ Zsófia

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS

A kiállítás megtekinthető: 2019. május 16-tól 2020. szeptember 10-ig MEGHOSSZABBÍTVA 2020. október 26-ig

 

 

A képző- és a zeneművészet egymásra hatásának köszönhetően számos képzőművészeti alkotás született, amelyek művészettörténeti és zenetörténeti szempontból is kimagasló értéket képviselnek. A zenei élet képviselőinek arcképei a magyar portréművészet fontos részei, akár reprezentatív festményről, szoborról, akár sokszorosított grafikáról vagy érmekről beszélünk.

A Zenetörténeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményét többségében portrék alkotják, melyek annak a művészkultusznak a bizonyítékai, ami Európa-szerte már a romantikára is jellemző volt, de Magyarországon a 19. század második felében indult virágzásnak. A portrék mellett zenei témájú ábrázolások, illetve zenészek hagyatékaiból származó csendéletek és tájképek példázzák azt a kapcsolatot, amely a zene- és képzőművészek között megmutatkozott. A 20. századi zene képzőművészeti interpretációi a modern technikai újításoknak és eszméknek köszönhetően már a legújabb technikákkal és műfajokban készültek.

A hét egységre osztott kiállítás a következő témaköröket öleli fel: Beethoven-kultusz Magyarországon – A magyar opera – Arcképek a magyar zenei intézményekből – Zenés jelenetek – „A magyar zene a magyar élet ritmusa…” – Zene- és képzőművészek találkozása – Bartók a képzőművészetben.

 

Rendezte: BORZ Zsófia

Társkurátor: BARANYI Anna

Restaurátorok: GERŐ Péter, HERNÁDI György, TOMBOR Krisztián

Látványterv: BOROS Viktória

Kivitelezés: GERŐ Péter

 

tamogatok

 

Képek a kiállításról:

 

 

Képek a megnyitóról:

  • P1360846
  • P1360847
  • P1360848
  • P1360849
  • P1360855
  • P1360860
  • P1360868
  • P1360870
  • P1360873
  • P1360875
  • P1360880
  • P1360881
  • P1360883
  • P1360885